Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója volt a vendége az idei utolsó budaörsi Polgári Estnek. A találkozó jó alkalmat adott arra, hogy egy kicsit többet is megtudhassunk az immáron tízéves Intézetről és annak jelenlegi vezetőjéről.
Elsőként tekintsük át, milyen feladatok mentén működik a NÖRI és milyen intézmények tartoznak a fennhatósága alá?
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Miniszterelnökség háttérintézményeként olyan, a nemzetünk múltja és történelmi emlékezete szempontjából szimbolikus jelentőségű helyszínek vagyonkezelője illetve működtetője, mint a Fiumei úti sírkert, a Salgótarjáni utcai zsidó temető, az Új köztemető Nemzeti Gyászparkja. A NÖRI egyúttal rendelkezési jogot gyakorol a Nemzeti Sírkert, azaz a magyar nemzet országhatárokon belül nyugvó legjelesebb képviselőinek védett sírjai fölött és ernyőszervezetként összefogja hazánk nemzeti és történelmi emlékhelyeit. Célunk, hogy a ránk bízott épített és szellemi kulturális örökséggel való gondos bánásmóddal hozzájáruljunk küldetésünk megvalósításához.
Bár, a NÖRI feladata alapvetően a múlt emlékeinek gondozása, gondolnak a jövőre is, hiszen több modern, informatikai beruházást is létrehoztak? Mik ezek pontosan?
Az első fontos informatikai fejlesztésünk a FiumeiGuide elnevezésű applikáció fejlesztése volt, ami a Fiumei úti sírkertbe látogatóknak ad fontos támpontot. Ez egy térkép alapú alkalmazás, amely a sírkertbe látogatót elnavigálja a kívánt síremlékhez. A FiumeiGuide a látogatók számára 21. századi felhasználóbarát formában nyújt ismereteket a sírkert legfontosabb látnivalóiról. A másik nagyon fontos informatikai fejlesztésünk az úgynevezett Nemzeti Névtér kibővítése volt az Országos Széchényi Könyvtárral történő együttműködéssel, aminek köszönhetően emlékhelyek adatbázisával kapcsoltuk össze a Személynévtér, Földrajzi névtér és a Testületi névtér anyagát. Nem utolsó sorban pedig a budapesti temetők közül elsőként a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyről készítettünk egy kereshető térképes felületet, amin bárki elérheti az ott nyugvókkal kapcsolatos információkat. A térképes adatbázis könnyen, felhasználóbarát módon teszi elérhetővé a sírokkal, elhunytakkal, a Nemzeti Sírkert védettségét élvező temetkezési helyekkel kapcsolatos adatokat. Nem egészen informatika fejlesztés, de fontos itt megemlíteni azt a tavaly elindított programunkat, melynek keretében úgynevezett okos parcellakövekkel jelöljük meg az ország azon temetkezési helyeit, ahol a nemzeti sírkert részeként védett sír található.
Mit jelent az a NÖRI emlékezetpedagógiai mintaprogramja? Ki a célközönsége és milyen céllal hívták életre ezt a programot?
Tavaly indítottuk útjára a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, amely egy olyan kezdeményezésünk, aminek a segítségével középiskolások tudják élményszerűen feldolgozni a jelenleg 83 emlékhelyet. A program során olyan pedagógiai segédanyagokat dolgoztunk ki a Történelemoktatók Szakmai Egyesületével közösen, amivel könnyen elsajátíthatók a különböző helyszíneken történt események. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre nagyobb igény van az iskolán kívüli, élményszerző tudásátadásra. Ez a program lehetőséget teremt az aktív helyszíni tanulásra, az iskolai közösség építésére és az egyéni kreativitásra, önkifejezésre. A kész programcsomagot valamennyi szaktanár, osztályfőnök sikerrel alkalmazhatja egy felkészítő óra, egy helyszíni tanóra és egy utólagos, a feldolgozást segítő tanóra keretében.
Ha jól tudom, Ön egészen más vonalon kezdte a pályafutását, gépészmérnöki diplomát szerzett, de aztán az ELTE Bölcsészkarán folytatta tanulmányait. Miért lett egy műszaki szakemberből kulturális menedzser?
Sokan megmosolyogják, amikor azt mondom, hogy én a Kodály-módszer igazi, tipikus „terméke” vagyok. Jó fülem volt, zenei általános iskolákba jártam, kiváló kórusokban, remek, nemzetközi hírű karnagyok keze alatt énekelhettem, mint ifj. Sapszon Ferenc, Ugrin Gábor vagy Kollár Éva. A Budapesti Monteverdi Kórussal 1996-ben rendeztük meg először a nagysikerű Monteverdi Kórusok Nemzetközi Fesztiválját, amelynek szervezési és pénzügyi koordinációja az én feladatom volt. Ezt követően irányítottam a Budapesti Monteverdi Kórus Alapítvány pénzszerzési és vállalkozási tevékenységét, szerveztem a fellépéseket és verseny-részvételeket, a lemezfelvételeket, a különböző kiadványok készítését és a külföldi partnerek fogadását. 2003 januárjában végül a kultúra szeretete és szervezése eltérített a mérnök-vállalkozói pályától és belefogtam a pomázi Magyar Kóruskastély megvalósításába. Majd 2005-ben az Európai Kórusszövetség – Europa Cantat önálló irodát hozott létre Magyarországon a NKÖM támogatásával, amelynek már előkészítésében illetve munkájának megkezdésében is tevékenyen működtem közre. 2009-ben az Európai Kórusszövetség – Europa Cantat elnökségi tagjának, illetve alelnökének választottak. 2012-től két cikluson keresztül a szervezet elnökeként irányítottam a közel 50 európai országban aktívan jelen lévő szervezet munkáját. Eközben a 2015-ös pécsi EUROPA CANTAT XIX nemzetközi kórusfesztivál–szervezési munkálatait irányítottam. Ennek befejeztével Pécs városvezetésének felkérésére 2019 végéig a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. nemzetközi kapcsolatokért felelősigazgatójaként dolgoztam.
Korábban nyilatkozott arról, hogy a Fiumei úti sírkerthez nagyon mély, személyes emlékei is kapcsolódnak. Mesélne ezekről?
Apai nagyapám 1948-ban hunyt el, és ide, az akkori Kerepesi temetőbe temették. Édesapámmal sokat jártunk ide már a hetvenes évektől, lenyűgözött az akkor egyébként meglehetősen elhanyagolt, nagy, titokzatos temető, a hely, ahová édesqapám 1956-ban úgy szökött be a barátaival, hogy a ravatalozó előtt meglesse a forradalom odaszállított áldozatait és felkoncolt ÁVO-s pribékeket. De a legszebb gyermekkori emlékem az, hogy a temető elhagyatott útjain tanultam autót vezetni, először még édesapám térdein ülve, majd egyedül, egyre inkább uralmam alatt tartva a Skoda 105-öst és a Ladát.
