Új hírek
Kettő az egyben - interjú Agárdi Szpírosz Bendegúzzal
Meghívó érkezett. Mégpedig olyan, amelynél már a címére felkapja a fejét az ember. Az e-mail szerint a Budaörsi Görög Nemzetiségi Önkormányzat szeretettel vár a hagyományos vaszilopita-ünnepségére. Az odáig rendben van, ha a görögök ünnepelnek valamit, az unalmas buli nem lehet és nagyjából azt is tudhatjuk, hogy mi az a pita. De mi az a vaszilo? A rejtély megfejtésére a görög önkormányzat helyi vezetőjét, Agárdi Bendegúz Szpíroszt kértük fel, akivel egyúttal a helyi görög nemzetiség múltjáról, jövőbeni terveiről is beszélgettünk.
Meskó Zsolt író-rendező: „Szentek-e a Magyar Szentek?”
Amikor egy író tabutémát vesz elő és arról ír, az olvasók, a színházszeretők többsége némi aggállyal, tartózkodással fogadja. Azonban vannak olyanok, akik ellenkező véleményen vannak: örülnek a nem mindennapi választott témának, nagy lelkesedéssel és izgalommal várják a darab színházi bemutatóját.
További hírek
Búcsú Béky Lászlótól – Mester Károly írása
A magyar természetgyógyászok nevében búcsúzom Béky László Tanár Úrtól, úgy is mint kolléga és mint tanítványa. Mentorom voltál a szó igaz értelmében nekem is és több ezer természetgyógyásznak. Önzetlenül tanítottál és indítottál el bennünket a természetgyógyász úton.
Ne csak a tányérokat piszkítsuk össze - 41 éve a budaörsiek kedvence a Fenyő Étterem
Budaörs első magántulajdonú éttermét több mint negyven éve, 1982-ben alapította Fenyvesi János a Rózsa utcában. A Fenyő eredetileg családi háznak épült, amelyet aztán évről-évre bővítettek, miközben különböző termeket és kerthelyiséget alakítottak ki, hogy a kisebb baráti összejöveteleket, osztálytalálkozókat és családi ünnepségeket legyen hol megtartani. Az étteremben több mint tíz éve bowlingpálya is üzemel, a kertben pedig játszótér kapott helyett, így minden generáció megtalálja a neki megfelelő elfoglaltságot. Vis Civilis rovatunk februári vendége Fenyvesi János alapító-tulajdonos.
Székely szabadság nap Budaörsön
Mi székelyek alig találnánk becsesebb ajánlólevelet, mint Jókai Mór adott válasza a Sepsiszentgyörgyön elhangzott tósztokra: „Aki meg akarja tudni, mi az igazi szeretet, az jöjjön Székelyföldre. Aki meg akarja tudni, mi az igazi honszeretet, az tanulmányozza a székely nemzet történetét. Aki meg akarja tudni, hogy mi az igazi baráti, rokoni szeretet, az kössön barátságot a székelyekkel…”.
Advent – Türjei Zoltán költő karácsonyi emlékei
Mit is jelent ez a szó? Várakozás. Várakozni azonban többféleképpen lehet. Nekünk a bátyámmal, a szenteste délutánján mindig el kellett mennünk sétálni. Aztán mire visszajöttünk, már állt a fa. A házhoz közeledve, a kiszűrődő fényekből már valahogy lehetett érezni, hogy megérkezett. Különös szín- és illatkavalkád volt olyankor a házban. Soha máskor nem tapasztalható. Nem szokott konkrét kérésem lenni a Jézuskától. Elvárások nélkül vártam. Persze fontos volt, hogy mit hoz, de én bíztam benne. Az egész ünnep ettől a várakozástól volt szép.
Tetétlentől a Törökugratóig – beszélgetés Dr. Puskás Lajos válogatott labdarúgóval
Immáron több mint tíz éve vallhatja magát budaörsi polgárnak az egykori sokszoros válogatott labdarúgó, Puskás Lajos. Hétszeres A-, 14-szeres B- válogatott, 249 NB I-es meccsen 152 gól, majd több mint 12 éven át tartó edzőpályafutás többek között a DVSC-nél, a Vasasnál és Görögországban. A számok tehát egy pazar pályafutásról mesélnek. Ám, a foci nyelvén szólva árnyékra vetődnénk, ha pusztán a labdarúgásban elért eredményeit írnánk a neve mellé, hiszen Puskás Lajos a civil életben is válogatott-szintű produkciót nyújtott. Az edzői végzettsége mellett jogász diplomája is van, de elvégezte a vendéglátóipari főiskolát is. Emellett szívesen foglalkozik a történelemmel, mostanában pedig a dogmatikába ásta bele magát.
Keresztes László: Számomra Budaörs a Kárpát-medence közepe - 3. rész
Mert bizony egyre újabb kezdeményezések születnek: miután megalakítottuk Lendván a Hadik Mihály Olvasóegyletet, mi sepsiszentgyörgyiek elkezdtük, hogy a Kárpát-medencei program emlékére minden testvériskolánál egy-egy faragott székely kaput állítsunk. Eddig a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium és a budaörsi Illyés Gyula kapui állnak „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk” felirattal. A program szelleme, tanulsága azt sugallja, hogy a belső oldalára odakívánkozik egy Illyés Gyula idézet is: „Magyar az, akinek fáj Trianon.”
Egy Borászok Borásza Budaörsről – interjú Szentesi Józseffel
Szentesi-pince – hirdeti a tábla a budaörsi önkormányzathoz közeli utca egyik házán. S bár belépve az embernek nincs kifejezetten olyan érzése, hogy egy vendéglátó egységbe érkezett, a hely szelleme, hangulata valahogy mégis azt sugallja, itt bizony nem csalatkozik a vándor, ha esetleg valami jófajta nedűre „volna vágyása”. Mert abból nincs hiány a Szentesi Józsefhez köthető helyeken, ezt talán a szigorú szakmai szavazatok alapján odaítélt Borászok Borásza díj is jelzi, amelyet a budaörsi szakember 2013-ban nyert el.
Egy négyszázfős családban jó igazán zenélni
Interjú Soltész Anikóval, a Leopold Mozart Zeneiskola igazgatójával A budaörsi Leopold Mozart Zeneiskola családias légkörével, kitűnő tanáraival, magas szakmai színvonalával a zene- és hangszertanuláson keresztül neveli megnyilvánulásra és befogadásra, figyelemre és kitartásra növendékeit. Az iskola 30. jubileumi évének megnyitója előtt Soltész Anikó igazgatóval beszélgettünk az idei évi tervekről és arról, hogy a budaörsi családok miért kedvelik annyira az intézményt, mely ars poeticája: „A zene a káoszból rendet teremt”.
A „zsebszentistvánok” kora – Jakab, a nemzet pártján
Vannak olyan emberek, akik nem rendelkeznek semmilyen szégyenérzettel, akik a gödör mélyén is hamis valósággal ámítják magukat, sőt, vannak olyanok is, akik hihetetlen „szerénységről” téve tanúbizonyságot, Szent Istvánnak képzelik magukat. Volt ilyen korábban is a magyar történelem folyamán, ezek az emberek a süllyesztőben végezték.