Ötszáz év telt el Magyarország történetének egyik legnagyobb sorsfordító eseménye, az 1526-os mohácsi csata óta. Az évforduló közeledtével különleges kezdeményezés indult: a szervezők azt kérik, hogy Magyarország minden egyházmegyéjében legalább ötszáz szentmisét ajánljanak fel a mohácsi csata áldozataiért. A kezdeményezés célja nem csupán a történelmi megemlékezés, hanem az is, hogy a magyar társadalom újra közösen…
A hunok, avarok, magyarok és mongolok sikere mögött nemcsak a harcmodor, hanem egy különleges fegyver is állt: a kompozit reflexíj. Mi tette ezt az íjtípust évszázadokon át a világ egyik leghatékonyabb fegyverévé? A sorozat záró részéből kiderül, miközben az Íjász Világkupa világába is bepillanthatunk. Sorozatomban felhívtam a figyelmet a Fehér Farkas – Mónus József –…
Bioszűrők, likőrben fürdenek, ágyúgolyónyelők és „futóbajnokok” – a nyaralás hazahozott emlékei: a kagylók Tengerre magyar címmel futott egy dokumentumfilm sorozat a televízióban a ’80-as évek elején, ami ugyan nem a nyaralásról szólt, de a filmcím beépült a köztudatba, így nyaranta el is hangzik sokszor ugyanúgy, mint a magyar tenger kifejezés, amelyet ha ezért-azért kritizálunk is…
A botíjaktól az angol longbow-n át a japán jumiig: az íjak fejlődésének története egyben a hadviselés és az emberi találékonyság története is. Hogyan hódította meg a világot a hosszúíj, milyen fegyverrel vált legendává Robin Hood és Tell Vilmos, és miért maradtak fenn ezek az íjtípusok évszázadokon át? Az Íjász Világkupához kapcsolódó sorozatunkban ezúttal az íjak…
A sztyeppeövezet domináns harcneme a kompozit reflex íjakat használó lovasíjászok voltak, akik hadászati jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az ő tudásukat felhasználó számos térségbeli birodalom. Tekintsük át ezek történetétröviden! A Római Birodalom fénykora idején a Hsziungnu Birodalom volt Belső-Ázsia meghatározó birodalma, akik – mint köztudott – sok háborút vívtak a Kínai Császársággal, és akik…
A tagolt beszéd kialakulása és a tűzhasználat után, talán a legnagyobb jelentőséggel bíró eszköz volt az emberiség korai történelmében az íj és a nyíl. Ennek alátámasztására a következő három írásomban próbálok bizonyosságot szolgáltatni. Az Íjász Világkupa hazai vándorversenyéről a legfontosabb tudnivalókat már ismertettem kedvcsináló előző cikkemben is: az első helyszín a törökbálinti DomaFarm lesz…
1741. június 25-én koronázták Magyarország királynőjévé Habsburg Mária Teréziát (1740-1780), III. Károly (1711-1740) legidősebb leányát. Mária Terézia a második nő volt hazánk történetében, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Június 20-án a királynő elődeihez hasonló pompával vonult be a koronázó városba, majd négy nappal később aláírta a Batthyány Lajos kancellár által megfogalmazott koronázási hitlevelet. Másnap,…
Egy oltárkő feliratának köszönhetően fennmaradt településünk római kori neve, vicus Teuto. A Krisztus születése előtti évszázadban Róma elfoglalta a Balkán-félsziget nyugati részén az zömében illírek által lakott dalmáciai partvidéket. Az így megalakult Illyricum provincia északi határvidékén Augustus császársága idejében, Kr. u. 11-ben a Római Birodalom légiói legyőzték a pannon törzseket, így a Száva vidéke…
Emlékszünk-e, hogy hívták őket régen? 1. Számú, a Herman, a Bleyer, a Kesjár és a Mindszenty? Tekintsük át röviden a történelmüket! Minden településen, így Budaörsön is voltak különböző elnevezései az iskoláknak. No nem csak a hivatalosakra gondolok, hanem arra, hogy mi, az akkori diákok hogy hívtuk a sulikat akkor, amikor még nem viselték – zömmel…
Varga János atya 1937. március 17-én született Kapuváron hívő családba, gyermekkorát így idézte fel: „Édesapám ellátta a teheneket és a lovakat, amikor még voltak, és utána mentünk a nagymisére”. Öccsével együtt ministráltak a Barátok Templomában. 1951-ben kezdte volna meg a papneveldében tanulmányait az általános iskola elvégzése után, de a kommunista rezsim bezáratta, így textilipari technikumba járt négy évig,…
