Az almapektin – Mester Károly agrármérnök, természetgyógyász írása – 1. rész

Az utóbbi néhány évben vált általánossá a „funkcionális élelmiszer” kifejezés a táplálkozástudományban. Funkcionális élelmiszerek azok az élelmiszerek, melyek az emberi szervezetbe jutva az ember egészségére pozitív hatással vannak, bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát csökkentik. Az almapektin funkcionális élelmiszer, amely fontos feltétele a „bélegészség”-nek.

A bélegészséget a bélnyálkahártya állapota és a bélben élő baktériumok milyensége határozza meg, mely az egész szervezetre kiható homeosztázist, harmonikus állapotot hoz létre, vagy megbontva ezt az egyensúlyt betegséget idéz elő.

Európai Bizottság (EU) 2015/2314 rendelete alapján:

A pektinre vonatkozó állítás szerint, napi 10 g pektin étkezés részeként való elfogyasztásával az egészségre kedvező hatást gyakorol. A pektin hozzájárul a vér normál koleszterinszintjének fenntartásához, kedvező a hatása a mikrobiomra.

A kedvező hatások napi 10 gramm elfogyasztása esetén érhetők el.

Ha megfelelő mennyiségű – minimum 40-50 gramm – a napi vízben oldható fermentálható rostbevitel, akkor elegendő a napi 5 gramm fogyasztása az almapektinből.
Az almapektin prebiotikumok,amelyek ellenállnak az emésztő enzimeknek, ezáltal változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a bélflórában lévő hasznos baktériumok szaporodását és ezzel párhuzamosan gátolják a káros baktériumok megtapadását a bélben.

A pektin szerepe a bélegészségben:

  • Az élelmi rostok fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, a csökkentett élelmi rostbevitel összefüggésben áll a nyugati betegségek gyakoribb előfordulásával, a bél immunállapot rendellenességeivel. Az immunrendszer és a bélflóra kölcsönhatása, együttműködése biztosítja, hogy szervezetünk védve legyen az emésztőrendszerbe óhatatlanul bekerülő káros anyagoktól.
  • Nagyon fontos, hogy minden nap a jó összetételű mikrobiom hozzájusson az őt tápláló anyagokhoz. Ilyen tápláló anyag, a pektin, melyek segíti az egészséges és az élettani funkciójukat megfelelően ellátó vékonybél hámsejtek (enterocyták) és a vastagbél hámsejtek (colonocyták) működését, a jó összetételű mikrobiom kialakulását és a káros, toxin termelő gramm negatív úgynevezett LPS baktériumok és gombák kiszorítását. A jó (eubiotikus) baktériumok biztosítják a bélnyálkahártya védelemét, átjárhatóságát és egyensúlyát. Az utóbbi években egyre több információval rendelkezünk arról, hogy az egész szervezet működése szempontjából milyen fontos szerepe van az egészséges mikrobiomnak.
  • Az emésztőrendszer immunrendszerét gyakran GALT (gut-associated lymphoid tissue) néven említik, ami magyarul bélhez kapcsolódó limfoid szövet. Az immunrendszer kb. 70%-ban az emésztőrendszerben található. A GALT-ot több limfoid szövettípus alkotja, melyek termelik és tárolják azokat az immunsejteket, amelyek megtámadják a kórokozókat.
  • A pektin a legértékesebb élelmi rost. A pektin, mint a legjobb vízben oldható fermentálható rost fontos szerepet játszik a bél immunállapot egyensúlyában. A fermentálható rostok hozzájárulnak bél védekezéséhez, megelőzve a betegségek kialakulását, segítik a bélnyálkahártya immungát működését. Az immungát az emberi test kapuőre. A nyálkahártya és a bélhámsejtek megakadályozzák, hogy a béltartalom nemkívánatos molekulái és a kórokozók belépjenek – a lamina propria alá bekerülve – a nyirok- és a vérkeringésbe.
  • A gyulladásos bélbetegségek (IBD), a fekélyes vastagbélgyulladás (UC) és a Crohn-betegség (CD) krónikus és visszatérő gyulladásos állapot a bél traktusban. Az olyan tünetek, mint a hasmenés, hasi görcsök, súlycsökkenés, fáradtság, vérszegénység és bélrendszeren kívüli tünetek (többek között különböző gyulladásos bőrbetegségek, ízületi gyulladás) nagy hatással vannak az életminőségre. Az UC és a CD előfordulásának gyakorisága világszerte nőtt az elmúlt 50 évben, különösen a fejlődő és a nyugati országokban. A krónikus és visszatérő bélgyulladásos állapot immunológiai, mikrobiális és környezeti tényezők közötti összetett kölcsönhatás eredménye, így egy specifikus kezelés kifejlesztése fontos feladat. A terápiának fontos része a bélgát diszfunkciójának és az immunrendszer rendellenességeinek megszüntetése, például autoimmun és gyulladásos betegségek, beleértve a Crohn -betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást. A bélgát funkció javítása az élelmi rostfogyasztás növelésével, hatékony stratégia lehet a nyugati, immunrendszerrel kapcsolatos betegségek megelőzésére.  
  • folytatjuk –