Pöffeszkedés a nem létező babérokon – Szabó Gergő írása

Bár szinte január közepétől enyhe idő van, az igazi tavasz még csak most érkezik, amikor valóban felébred a természet, amikor kipattannak a rügyek, és újra élettel telik meg a táj. Örök körforgása ez a természetnek, ahogyan a telet és sötétséget hozó baloldali regnálásokat is mindig az ébredés és a megújulás követi. A különbség csak az, hogy a tél tud szép lenni, a baloldali irányítás meg sajnos nem.

Hosszú évtizedek óta látható, hogy a csődöt jelentő baloldali-liberális „kormányzás” állami és önkormányzati szinten is teljes káoszt hoz magával, amit a nemzeti-keresztény erők sziszifuszi munkával hoznak később rendbe hosszú évek alatt. Egyes esetekben sajnos a választók ezt elfelejtik és indulhat újra a szokásos körforgás: a baloldal tönkre vágja, a jobboldal rendbe teszi.

Hazánkban több próbálkozást követően 2010-ben jött el az ébredés, amikor a Gyurcsány-horda elsöprését követően kőkemény munka kezdődött és Magyarország, valamint a magyar nemzet kiegyenesedhetett. Sok munka van még, ez tény, de már nem az örvényben csúszunk egyre lejjebb. Egyes önkormányzatok sajnos visszakerültek a süllyesztőbe, ott újra kezdődött a ciklikusság, de bizonyos városok még egyáltalán fel sem ébredtek, meg sem adatott nekik, hogy mást tapasztaljanak. Ilyen hely Budaörs is, ahol már többször és hosszan ecseteltük Wittinghoff Tamás polgármester több évtizedes ámokfutását. Olyan ez az állapot, mint amikor valakit nem tanítanak meg késsel-villával enni, és nem engedik ki a napfényre, ezért nem is sejti, hogy mennyi felfedezetlen csoda van az életben.

Adódik a kérdés, hogy ha már 1991 óta polgármester az ex-SZDSZ-es politikus, talán tényleg érti a dolgát? Bennünk lenne a hiba, hogy ezt nem értékeljük? Ugyan sokszor cáfoltuk már ezt a felvetést, de nyissuk újra a döglött aktát, hátha felfedezünk valamit, ami elkerülte a figyelmünket.  A szó a lélek tükre, tartja a mondás, hát akkor nézzünk bele ebbe a torz tükörbe, lássuk, mit üzen Wittinghoff a budaörsieknek.

Az elszalasztott lehetőségek és nemtörődöm politizálás mellé Budaörs megkapta a sztálinista jellegű cselédsajtót is, ahol kőkemény cenzúra van, ahol az önimádat mellett másra nincs is igény. De mit kapnak cserében a budaörsiek? Mit mond a polgármester? Láthatóan annyira nem érdekli a saját városa, hogy inkább nagypolitikai, akár nemzetközi ügyekben fogalmaz meg császári magasságból véleményt, ami polgármesterként egyáltalán nem feladata. Wittinghoff látszatkirályságot épített, ahol ő mondja meg, hogy mi történik, olyan babérokon pöffeszkedik, amelyeket nem érdemelt ki, és amelyek valójában nem is léteznek. Mert Wittinghoff elvtársnak az fontos, hogy mindenáron belesodródjunk az orosz-ukrán háborúba, hiszen elmondása szerint minden segítséget meg kell adni az ukránoknak. Ez lett a fixa ideája.

Lelki szemeink előtt már látjuk a budaörsi légiót, akik Kelet-Ukrajnában vitézkednek, de egy dolog biztos: a polgármester itthonról irányítja majd a csapatokat. Ha megnézzük az utóbbi idők megszólalásait, Wittinghoff nem a budaörsi fejlesztések mellett teszi le a voksát, hanem árnyékgeneralisszimuszként tologatja a nemlétező hadosztályokat mások országában. Persze mindezt a béke érdekében. Lázadásokról, kiiktatásokról delirál, Putyin megölését tervezgeti zsebsztálini magasságokból. Ha nem értenek egyet vele, mások véleményét náci beszédnek nevezi a képviselőtestületi ülésen. A gyereket szokták hagyni játszani, a felnőtteket pedig szakmai segítséggel igyekeznek megnyugtatni, ha az alternatív valóság rögös talaján felejtik magukat, a budaörsi balliberális polgármester azonban egyelőre örömmel tobzódhat a mesevilágában, és a jobb sorsra érdemes várost lázálmaival betegíti meg. Ellenkezést nem tűr, Budaörs problémái nem fontosak, csak az ukránok minden eszközzel történő segítése. Vélhetően mentális eredete is lehet ennek a viselkedésnek, hiszen korábban pont az ex-szdsz-es és szocialista politikusok hajbókoltak Putyin előtt, akik nem érdeket érvényesítettek, hanem kiszolgáltatták a nemzetet bárkinek aprópénzért.

Most azonban nézzen mindenki magába és mélyen gondolkodjon el, hogy valóban ez a jó irány? Ezzel kell foglalkozni egy rendkívül szerencsés adottságokkal rendelkező Budapest agglomerációjában fekvő városnak? Egy másik ország vezetőjének megölésének tervezgetése lenne a helyes gondolkodás, vagy Budaörs fejlesztése? Katonák küldése Ukrajnába, a javaink felajánlása egy értelmetlen háborúban másoknak, vagy ötletek a város jobbítására? Még lehet dönteni és kell is, mert a lázálmok előbb-utóbb véget érnek, a valóság pedig hosszútávon legyőzhetetlen.

  • Szabó Gergő, a PestiSrácok főszerkesztő-helyettese –