A nyárnak vége, becsengettek. Új tanév, új remények és persze néhány alapvető változtatás, például hosszabb őszi és téli szünet, viszont rövidebb nyári. Hogy ezeket a módosításokat mi indokolja, és, hogy milyen egyéb változások várhatnak még a diákokra, szülőkre a 2023/24-es tanévben, arról Péterffy Balázst, a Klebelsberg Központ szakmai- elnökhelyettesét kérdeztük.
Kezdjük a száraz statisztikai adatokkal mennyien kezdték el szeptember elsején az általános iskolát? Ez a korábbi évekhez hasonlítva emelkedés, vagy csökkenés?
Országosan a június elei adatok alapján mintegy 69 ezer leendő első osztályos diák iratkozott be tankerületi fenntartású általános iskolába, de a végleges számot majd csak a tanévkezdés után lehet megmondani. Ez a szám a tavalyi évhez képest magasabb, a két évvel ezelőttinél viszont valamivel alacsonyabb. Az Érdi Tankerületi Központ Vagyonkezelésébe tartozó budaörsi általános iskolákban a 2023/2024-es tanév szeptemberében várhatóan 336 első osztályos tanuló kezdi meg tanulmányait. Az elsős tanulók létszáma 2019-től alapvetően nem mutat jelentős eltérést.
Szeptember elsején rengeteg változás lép életbe a közoktatásban. Melyek a legfontosabbak?
Most jelent meg a tanév rendjéről szóló rendelet, illetve a nyáron a pedagógusok új életpálya törvénye is megjelent, amelynek következtében módosul a kollégák jogállása, illetve a törvény értelmében a korábbinál nagyobb mozgástere lesz a bérek pozitív irányú eltérítésére a fenntartóknak, feltéve persze, hogy erre a szükséges forrás is a rendelkezésre fog állni. Összességében a korábbival megegyező vagy annál kedvezőbb munkajogi feltételekkel dolgozhatnak a tanárok. Talán a legfontosabb változás, hogy a neveléssel – oktatással lekötött munkaidő heti 24 órában került rögzítésre a korábbi sávos megoldás helyett, így megszűnik az a korábban kritizált rendszer hogy van aki 22, míg más 26 óráért kapja meg ugyanazt a bért. Nő a fizetett alapszabadság is, immár évi 50 napra. A nagy számban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, illetve a kedvezményezett vagy felzárkózó településeken dolgozó tanárok illetménye 20 százalékkal nő. A tanévkezdés kapcsán a legtöbbet a meghosszabbított tanítási időszakról lehet hallani, amellyel kapcsolatban azonban elég sok csúsztatás, át nem gondolt kritika jelent meg.
Mi indokolja a tanítási szünetek átalakítását? Ha már a kritikákat említi, néhányan például azért bírálták a tanév meghosszabbítását, mert az torlódást okozhat az érettségi és felvételi időpontokkal, illetve, hogy a nyári melegben nehezebb a diákok figyelmét fenntartani. Önnek mi a véleménye erről?
A 2022/2023-as tanévben június 15-ig tartott, a következőben 21-ig fog. Az, hogy milyen lesz éppen az időjárás, mikor lesz hűvösebb vagy melegebb, nehéz kiszámítani, van, amikor már májusban is nagyon meleg van, és olyan is, hogy hűvös idő volt júniusban. Nem látom problémának a néhány nappal megrövidülő nyári szünetet, különösen, hogy ezek a napok beépülnek az őszi, tavaszi és téli szünetekbe, amelyek emiatt hosszabbak lesznek, és minden esetben hétfőre esik a szünet utáni első tanítási nap, amely megkönnyíti a bejáró és különösen a kollégista diákok idejét, csökkenti az utazási költségeiket.
Egyes sajtóorgánumok szerint az említett változások bevezetése a pedagógusok tömeges pályaelhagyását hozza majd magával. Vannak-e már esetleg adatok arról, hogy ezek a jóslatok mennyire bizonyultak valósnak?
A pedagógusok körében évtizedes gyakorlat, hogy a munkaviszony megszüntetésére vagy létesítésére a nyári szünetben kerül sor. Ezért a tankerület által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében az üres tanári álláshelyek száma napi szinten változik. Az álláshelyek betöltése folyamatos, a hiányzó tanárok pótlása az adott intézmény és a fenntartó feladata a hatályos jogszabályi keretek között. Az iskolákat fenntartó Tankerületi Központok mindent megtesznek, hogy biztosítsák a zavartalan tanévkezdést. Személy szerint nagyon rossznak tartom, hogy minden évben azzal riogatnak ellenzéki sajtótermékek, megmondóemberek, hogy az adott tanévben végleg összedől az oktatás, mert nem lesz pedagógus. A korábban említett új életpálya törvény rendelkezései vagy ugyanazok, mint az eddigiek, vagy kedvezőbbek a tanárokra nézve, ezért vélelmezem, hogy politikai és nem szakmai okok állnak a tanárok heccelése mögött.
Egy kicsit folytassuk lokálisabb témákkal. Milyen átalakítások történtek a budaörsi iskolában, milyen felújítások, modernizálások történtek?
Az iskolákat fenntartó Érdi Tankerületi Központ fenntartásába hat budaörsi köznevelési intézmény tartozik. A tankerület tájékoztatása szerint 2023 év folyamán több karbantartási és felújítási munkát végeztek el. Az egyik legfontosabb felújítási munkálat a Budaörsi 1. sz. általános iskola tantermeiben 45 db motoros ablak átalakítása volt még az új tanév beindulása előtt több mint 5,7 millió forintból. Szintén a Budaörsi 1. sz. általános iskolában szükség volt a tűzjelző rendszer javítására, fizikaszertár tűzgátló ajtó cseréjére, valamint az akadálymentes közlekedést biztosító felvonó rendszer teljeskörű karbantartására. A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium uszoda szivattyúinak és szűrőinek a cseréje, a szivattyúk vezérlő szekrényének a teljes cseréje és beüzemelése közel 6,6 millió forintból valósult meg, hogy újra üzemelhessen. Ezek mellett a klíma berendezések karbantartására javítására, illetve az uszodában új klíma beszerelésére is költött a fenntartó, továbbá az ivóvíz csőhálózat cseréjére is sort kerítettek, amely az uszoda gépészetéhez csatlakozik. Kisebb munkák közé tartozik, hogy az intézmény beléptető forgókapu rendszerének karbantartását, az ablakok, ajtók javítását is elvégezték.
A Budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában új villanybojlert szereztek be, a vizes blokkokban mosdókat és nyomólapokat is cseréltek. A tűzjelző rendszer szintén felújításra került, a tűzgátló ajtó hiba elhárítása is megtörtént, valamint a térelválasztó függöny javítása is elkészült. A munkák több mint 1,7 millió forintba kerültek. A Bleyer Jakab Általános Iskolában az új informatika terem kialakításához elvégezték az elektromos hálózat kiépítését. Emellett az akadálymentes közlekedést biztosító felvonó rendszer felújítására, hívórendszerre, a gépház kapcsolat és a vészvilágítás javítására, görgők cseréjére is költöttek. Cserélték a lépcsőházi drótszálas korlát üveget, valamint több mosdószifont is, egyéb kisebb karbantartási munkák mellett, amelyekre 2,3 millió forintot költöttek. A Leopold Mozart Alapfokú Művészeti Iskolában villanybojlert cseréltek, valamint a hangszereket javíttatott a fenntartó.
A nyári szünet alatt elvégzik az intézmények fűtését biztosító berendezések, kazánok felülvizsgálatát, karbantartását, javítását is, hogy a fűtési szezon kezdetére minden iskola rendszere készen álljon. Ez utóbbi tétel nélkül is eddig 18 329 291 forintot költött a település iskoláira a nyáron a fenntartó.
Budaörsön mennyien kezdték el általános iskolai tanulmányaikat? Az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett az agglomerációban, így a Budaörsön is élők száma. Érezhető-e ez a fajta demográfiai hullám esetleg már ezekben az adatokban?
A teljes tanulói létszámot tekintve 2019-ben a budaörsi általános iskolákba összesen közel 2900 tanuló járt, ez a szám most a 2023/2024-es tanévre nézve jelentősen, közel 200 fővel csökkent. Az iskolák tanulói létszáma minden intézményben csökkenést mutat, kivéve a Kesjár Csaba Általános Iskolát.
Akkor egyelőre úgy tűnik, nincs szükség az oktatási intézmények befogadó képességének növelésére Budaörsön?
Az adatokból nem látszik az agglomeráció robbanásszerű növekedésének hatása az általános iskolai korosztályban. A beiratkozás előtt álló óvodások száma és az első évfolyam elsős tanulóinak száma az adott tanévre tekintve nem mutat jelentős eltérést.
A közép és hosszú távú demográfiai változások aránytalanságot jeleznek az egyes beiskolázási körzetekben, ezért az igazgatókkal történt előzetes egyeztetés alapján a folyamatban lévő lakóparkbővülés, építkezések miatt ősszel a jelenlegi felvételi körzeteket a tankerület felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
-fela-
