Jó bornak is kell! – Interjú Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztossal

Borász, kommunikációs szakember – elsősorban ezek a titulusok szerepelnek Rókusfalvy Pál neve mellett a hivatalos életrajzi adatokban. E kettő keveredése pedig már évtizedek óta jelen van a mindennapjaiban. Hiszen az etyeki borászkodás számára nem csak a lopóval való zsonglőrködést, vagy a traktorozást jelenti, az általa irányított kommunikációs tevékenység jelentős szerepet játszott az Etyek-Budai borvidék ismertségében, elfogadásában. Eközben pedig az országos boréletben is letette a névjegyét olyan kezdeményezésekkel, mint például a Borászok Borásza, amelynek keretében maguk a borászok választják ki maguk közül az év legjobb Kárpát-medencei szakemberét.    

Bor és marketing – finoman szólva is ismerős terep Ön számára és ez a tény most úgy tűnik, kormányzati szinten is elismerést kapott. De hogyan jött a felkérés?

Az elmúlt években több alkalommal készítettünk fejlesztési tanulmányokat, javaslatcsomagokat a témában és úgy tűnik, hogy ez a kormányzat részéről meghallgatásra talált és kiemelt prioritással kezelik ezt az ágazatot. Persze – és ezt kérem ne vegyék szerénytelenségnek – ahhoz, hogy egyáltalán kíváncsiak legyenek az álláspontomra, nyilvánvalóan szükség volt az elmúlt húsz év munkájára, amit a magyar bor felvirágoztatásáért tettünk az országos fesztiválokkal, szakmai rendezvényekkel, konferenciákkal, díjakkal és kommunikációval. 

A hazai borászat világát, szereplőit jól ismeri, évek óta látja annak pozitív és negatív oldalait. Mi az Ön szerint, amin a leggyorsabban változtatni, módosítani kellene?

A lényeg, hogy biztos alapra építkezzünk, ne megérzések alapján dolgozzunk, ezért most a legfontosabb feladat az, hogy megfelelő, nagyon pontosan megtervezett kutatásokat végezzünk mind a termelői, mind pedig a fogyasztói oldalról, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt, mert ez alapján tudjuk majd megtervezni, illetve véglegesíteni azt a stratégiát, amelytől a magyar bor felemelkedését várjuk.

Ha néhány szóban össze lehet foglalni, mi lenne az az alapvető cél, amit el szeretne érni? A magyar borok nagyobb külföldi elismertsége, vagy mondjuk a hazai fogyasztás növelése?

Az ismertség erősítése nagyon fontos, hogy ne csak mi gondoljuk világhírűnek a magyar bort, hanem erről a világ is tudjon, de talán még ennél is fontosabb – bár szorosan összekapcsolódó feladat –, hogy elérhetőek legyenek a magyar borok a fontos piacokon és azok átlagára a jelenlegi megalázó szintről szignifikáns mértékben növekedjen. Továbbá lényegbevágóan fontos, hogy mind termelői, mind pedig fogyasztói oldalról megszólítsuk, helyzetbe hozzuk a fiatal generációt, a boros kommunikációnak korszerűnek, fiatalosnak kell lennie, amely él a digitalizáció lehetőségeivel.

Kicsit térjünk haza ide Budaörsre. Több korábbi nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy bár a munkája elsősorban Etyekhez köti, azért Budaörs marad a kiindulópont az életében. Egy kicsit beszéljünk erről, mióta lakik itt pontosan, mit jelent az Ön számára budaörsinek lenni?

RÓKUSFALVY PÁL: 30 éve lakom Budaörsön, mind a négy gyermekem ide járt az 1. sz. Általános Iskolába, a cégeim központja, a Roxer Ház is Budaörsön van, vagyis ha nem Etyeken vagyok, akkor túlnyomóan itt töltöm minden időmet. Gyermekeim okán sok budaörsi szülővel jó kapcsolatom van, nagyon jónak tartom a Zichy Majorban rejlő közösségi lehetőségeket, kár, hogy nem jut oda nagyobb figyelem. Kedvenc sportolási helyem is ideköt a budaörsi uszodába.

És ha már Budaörsnél tartunk. Korábban volt itt néhány kezdeményezés, amely szerint például a kőhegyi borospincék fejlesztésével, segítségével komoly turisztikai célponttá is lehetne tenni a várost. Ez azonban főként a hivatal teljes passzivitása miatt meglehetősen hamvába holt kísérletté vált. Szakértőként Ön mennyire látna fantáziát egy ilyen projektben?

Minden pince – amit meg tudunk menteni – a kultúránkat, hagyományainkat erősíti. Budaörsön erős a sváb hagyomány, valamikor itt mentek keresztül az Etyekről Budafokra tartó szőlő- és borszállítmányok, ill. a település maga is erős gyümölcskultúrával rendelkezett korábban. A település egyik rejtett kincse, hogy a mai napig itt él egy gyönyörűen felújított présházban a régió egyetlen Borászok Borásza, Szentesi József. Az Ő aktivitása sokat jelenthetne Budaörsnek.

  • fela   –