Múlt hét vasárnap lezajlott a választási viták második, befejező része is a helyi televíziós csatornán. A tv2040 által biztosított műsoridőben két vasárnap meghallgathattuk, megnézhettük mind a 10 budaörsi választókerület jelöltjeit, valamint két alkalommal összecsaptak a polgármesteri címre kandidálók is. Arról mindenképpen képet kaphattunk, melyek azok a Budaörsre jellemző fő gondok, problémák, amelyekre a megszólalók többsége szerint minél előbb megoldást kellene találni. Cikksorozatunkban most ezeket járjuk körbe. Elsőként jöjjön az, amit szinte mindenki Budaörs egyik legsürgetőbb problémájának tart, a parkolás.
Azért az embernek volt egy kis deja vu-je. A 2019-es választási vitákat visszapörgetve mintha Budaörsön megállt volna az idő. Gyakorlatilag öt évvel ezelőtt szinte ugyanazok a témák merültek fel és a mostani vitákat végignézve az emberben az a meggyőződés alakulhatott ki, hogy tulajdonképpen semmire sem született még csak részmegoldás sem.
Ilyen a parkolás is, amely Budaörs belvárosi részében már jó 30 évvel ezelőtt is okozott gondokat. Az elmúlt évtizedben azonban itt némi negatív változást észlelhettünk, mégpedig a probléma eszkalálódását. Mára ugyanis már nemcsak a belvárosban, hanem tulajdonképpen Budaörs teljes főútvonalán, sőt a környező kisebb utcákban is szinte lehetetlen megállni napközben. Ha a békés budaörsi, mondjuk a postán szeretne pár csekk befizetésével könnyíteni a pénztárcáján, a sorban eltöltött idő mellett arra is gondolnia kell, hogy hosszú-hosszú percekig köröznie kell, hogy valahol esetleg meg tudjon állni. Sőt, az idő többségét a parkolás adja, hiszen azt hozzátenném, tapasztalataim szerint jelentősen csökkent a postai ügyintézések várakozási ideje. A városvezetés által néhány éve kitalált kis papírórák még csak arra sem jók, hogy kicsit javítsanak a helyzeten, hiszen ezek ellenőrzése gyakorlatilag nem működik. Viszont, ha egy szép nyári napon kitesszük a szélvédőre, gyakorlatilag pár perc alatt megolvad és elgörbül.
De visszatérve a parkolásra. Abban szinte mindenki egyetért, hogy a fő problémát az okozza, hogy az agglomerációból rengetegen választják azt a megoldást, hogy Budaörsön reggel lerakják a kocsijukat, innen tömegközlekedéssel jutnak el a fővárosba. Majd este dolguk végeztével, itt beszállnak és hazagurulnak. Az utóbbi években ugyanakkor országos szinten is brutálisan megnőtt a személyautók száma, ez pedig jelentősen kihat a budaörsi parkolási helyzetre. Itt helyben pedig az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a gombamód szaporodó társasházaknak is köszönhetően jelentősen megnőtt a Budaörsön élők, ezzel együtt az autók száma is. E kérdéskörrel egy későbbi cikkünkben részletesebben is foglalkozunk, de ami ezzel kapcsolatban a parkolás ügyében érdekes, az az, hogy ma már az ember a Budapesti út és a Szabadság út teljes szakaszán ugyanazt tapasztalja, jobb, ha gyalog indul el, ha esetleg ezen a környéken akad némi dolga.
A probléma fő oka tehát tulajdonképpen megvan, ezt pedig akár a megoldás felé tett első lépéseknek is vehetnénk. Ám Budaörsön ennek ellenére az égvilágon semmi sem történt az ügyben az elmúlt tíz évben. Még csak hivatalos ötletbörze sem. Jól jellemzi ezt a választási viták egyik legmeghökkentőbb pillanata, amikor Hauser Péter, a BFE képviselője azt mondta, „van koncepciójuk a megoldásra, de azt nem árulja el, hogy mi”.
Több más BFE-s képviselő ugyanakkor úgy tűnt, még nem hallott a Hauser Péter által említett kidolgozott, de ezek szerint rendkívül titkos koncepcióról. Néhányuktól mindössze annyit tudhattunk meg, hogy „a parkolási gondok megoldása széles körű lakossági bevonást igényel és ezt a konzultációt most már moströgtönmindjárt el is kezdik”. Sőt, igaz csak egyikőjük, Stift Nándor arról is tudott, hogy erre a minimálisan sem konkretizált projektre már be is terveztek 150 millió forintot. A többiek azonban úgy tűnik, erről sem értesültek. De gyakorlatilag így választások előtt nem sokkal már nem először hallhatunk ilyesmiket tőlük, ám aztán valahogy ennél tovább nem jut az ügy.
Hallottunk a vita során egyébként olyan, nem BFE-s jelölt által mondott véleményt is, amely szerint ott tart a világ, hogy a parkolás gyakorlatilag mindenhol egy megoldatlan és megoldhatatlan kérdés, tulajdonképpen el kell fogadnunk meg kell tanulnunk valahogy együtt élni vele. Még ha minimálisan is egyet lehet ezzel érteni, azt azért hozzátennénk, egy probléma súlyossága azért különböző lehet, van, ahol akkora, hogy már lehetetlen együtt élni vele. Ám, az minden esetben bosszantó, ha az ember azt érzékeli, hogy az illetékesek gyakorlatilag semmit sem tesznek a megoldás érdekében, pedig források bőven lennének néhány a helyzetet jelentősen javító beruházásra. Ám, igazi ötletek, elképzelések nélkül a legtöbb pénz is általában kevés.
