Nemcsak a nevében volt rendkívüli a budaörsi képviselő-testület november elején megtartott ülése. Két olyan ügy is volt, amely komolyabb vitát generált a jelenlévő képviselők között. Az egyik előterjesztés szerint Budaörs önkormányzata nettó mintegy 22,5 millió forintos szerződést köt egy ügyvédi irodával, amely elkészíti a város beadványát az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás ügyében indított, pontosabban újraindított perben. A másik szintén pénzről szólt, bár jóval magasabb összegről, mégpedig 71,6 millió forintról, amelyet Budaörs a kamaraerdei idősek otthonát működtető, de nehéz helyzetbe került Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek folyósítana rendkívüli önkormányzati támogatásként. Ám, mielőtt felidéznék a testületi ülésen elhangzottakat, úgy gondoltuk, érdemes kicsit felidézni a két ügy eddigi történéseit, hátterét.
Kezdjük a nagyobb összeggel. A lelkészként, majd SZDSZ-s képviselőként is tevékenykedő Iványi Gábor által 1981-ben alapított Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 2006-ban kötött szerződést Budaörs városával a kamaraerdei idősek otthona üzemeltetésére. A 2011-ben életbe lépett új vallásügyi törvény, amely többek között a Magyarországon működő egyházak és vallási közösségek jogállását is rendezte, azonban megvonta a szervezet egyházi státuszát. Emiatt többek között állami támogatásban sem kaphattak. Iványi Gáborék ekkor előbb az Alkotmánybírósághoz, majd a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordultak. Ez utóbbi testület szerint alkotmányellenesen fosztották meg őket az egyházi státusztól, ezért annak visszaállítására és kártérítésre kötelezte a magyar államot. Ezt a kártérítést meg is kapták, ám a támogatásokhoz szükséges úgynevezett közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást az állam nem kötötte meg a velük. 2020-ban aztán robbant a bomba, a NAV nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt a MET ügyében. A gyanú szerint a szervezet mintegy három milliárd forintnyi járulékot nem fizetett be, miközben ezeket a munkavállalóktól levonta. Iványi Gábor közölte, ők mindezt azért nem tették meg, mert az államtól nem kapták meg a nekik járó támogatásokat, amely szerinte mintegy 12 milliárd forintot tesz ki. A lelkész szerint az egész ügy csak puszta politikai támadás ellene, azért mert fel merte emelni a szavát a szerinte korrupt Orbán-rendszer ellen. A kormány oldaláról azonban több ezzel ellentétes nyilatkozat is napvilágot látott. Fülöp Attila szakállamtitkár például közölte, hogy az elmúlt 13 évben 8,6 milliárd forint állami támogatásban részesült csak a szociális feladatokra a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület. Hová tűnt el a pénz? Miért lett akkora köztartozása a MET-nek, hogy idáig jutott el a szervezet, hogy a saját dolgozóinak nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit? – tette fel a kérdést Fülöp Attila. Hasonlóan nyilatkozott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki szerint 2010-2022 között a MET a köznevelési intézményei után összességében több mint 15 milliárd forint állami támogatást kapott. A KDNP-s politikus szerint a helyzet megoldása az lenne, ha a szervezet megállapodna a NAV-val, majd az ismertetett állami támogatásokkal felelősen gazdálkodva orvosolná a felmerült problémákat. Egyezség azonban nincs, a NAV inkasszója miatt a MET nem tudja fizetni munkatársait, így a budaörsi idősek otthonában dolgozókat sem. Ezért fordultak a Budaörsi Önkormányzathoz, amelynek testülete a szerződésben rögzített kifizetéseken túl szeptemberben mintegy tízmillió forintot szavazott meg bérrendezésre, novemberben pedig újabb 71,6 millió forintra tett előterjesztést Wittingoff Tamás. A dokumentum érdemi részleteket nem tartalmazott, de Vágó Csaba kabinetvezető kiegészítésként elmondta, az összeget nem a szervezet kapná, hanem közvetlenül a nyugdíjas otthon munkatársainak elmaradt béreit, illetve az intézmény rezsiköltségét fizetnék ki belőle. Ám, sem ő, sem Wittinghoff Tamás nem tudott arra megnyugtató választ adni, hogyan tudják ezt kivitelezni, amikor a MET számláján inkasszó van, tehát az odakerülő pénzeket az állam azonnal levonja. Czuczor Gergely, fideszes képviselő szerint felelőtlen úgy dönteni ekkora összegről, hogy teljesen bizonytalan, elér-e az a címzettekhez. Wittinghoff Tamás polgármester erre válaszként hangsúlyozta, szerinte az egykori SZDSZ-es pártársa, Iványi Gábor ügye pusztán Orbán Viktor személyes bosszúja miatt alakult ki, ezért mindent meg kell tenni a MET megsegítésére. Vágó Csaba ugyanakkor hozzátette, amennyiben a MET a következő időszakban sem kapja meg az állami támogatást, és nem tudja a Budaörsi Idősek Otthonát működtetni, az Esély Szociális Társulás veszi át e feladatot. A kérdés már csak az, miért kellett erre ennyit várni, ha látták a bajt az önkormányzat munkatársai? Miért nem léptek azonnal, hogy a szociális intézmény körüli bizonytalanságot azonnal megszüntessék?
A másik vihart kavaró előterjesztés az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás kapcsán alakult ki. A kormány, mint ismert 2016-ban döntött úgy, hogy átveszi az önkormányzatoktól az állami iskolák üzemeltetését és az azzal járó költségeket. A jelentősebb bevétellel rendelkező településeket ugyanakkor úgynevezett szolidaritási hozzájárulás befizetésére kötelezte, amelyből a kisebb települések intézményeinek üzemeltetését, fenntartását fedeznék. Az ország egyik legnagyobb iparűzési adó bevételével rendelkező Budaörsnek, így éves szinten 3-4 milliárd forintot kellett fizetni. Amely összeg minden évben vita tárgyát képezi a politikai oldalak között, hiszen a beérkező állami támogatások okán ez az összeg 1-1,5 milliárd forint körül lehet a valóságban. A Wittinghoff Tamás vezette városvezetés akkor élénken tiltakozott a döntés ellen, sőt egy polgári pert is indított, amelyben döntés még nem született. A polgármester a testületi ülésen elmondta, miután a kormány most jelentősen emeli a szolidaritási hozzájárulás összegét, nincs más lehetőségük, mint a Karácsony Gergely vezette fővároshoz hasonlóan, sőt velük folyamatosan egyeztetve egy újabb, ezúttal közigazgatási pert indítani a kormány ellen. Wittinghoff Tamás úgy fogalmazott, a korábban megindított per egyetlen tanulsága, hogy Magyarországon nincs jogállam, a budaörsi beadványt korábban elutasító Alkotmánybíróságban pedig mint mondta, kizárólag „fideszes csicskák” ülnek. A mostani előterjesztés szerint a város szerződést kötne egy ügyvédi irodával, amely nettó 22,5 millió forintért készítené el a város beadványát. Az elképzelést a Budaörs Fejlődéséért Egyesület képviselői mellett Kisberk Balázs is támogatta, aki szerint mindent meg kell próbálni azért, hogy az eddig elvont pénzek legalább egy részét a város visszaszerezze. A Fidesz részéről Löfler Dávid ugyanakkor úgy fogalmazott, ez a pénz inkább a polgármester kampány céljait, mint a város érdekeit szolgálja. Hozzátette, jól érzékelhető, hogy a baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc által a napokban élesen bírált Karácsony Gergely kampánycélokból kezd bele a perbe és ezt akarja Wittinghoff Tamás másolni. Az előterjesztésből az olvasható ki, hogy a per megnyerésére a polgármester és csapata se lát sok esély, de Wittinghoff Tamás ezt kihasználva népszerűsíti magát a sajtóban – tette hozzá. A polgármester mindezt tagadta, bár a látszat talán ellene szól, hiszen már az ülést megelőzően több sajtóorgánumban is jelent meg nyilatkozata a témában. Löfler Dávid hangsúlyozta, a polgármester tehát a perköltség címén kifizetendő, budaörsiektől elvett 22,5 millió forinttal kezd bele az önkormányzati választási kampányába. A budaörsi Fidesz azon kérdésére, hogy mennyibe került összesen eddig a városnak a kilátástalannak tűnő pereskedés, érdemi válasz nem érkezett.
A testület végül mindkét ügyben megszavazta a benyújtott előterjesztést, a fideszes képviselők elutasító szavazata ellenére.
