Hatot egy csapásra – társasházak régi házak helyén

Jókora követ dobott a zsámbéki önkormányzat egy nyugodtnak azért eddig sem mondható pocsolyába. A fővároshoz közeli település vezetősége ugyanis bejelentette, jelentősen szigorítani kívánják a helyi építési szabályzatot, abból a célból, hogy csökkentsék azt az építési és az ezzel járó betelepülési hullámot, amely az az utóbbi években egyre komolyabb gondokat okoz a főváros környéki agglomerációs településeknek. Az ügy Budaörsöt is természetesen érinti, sőt az említett hullám erre felénk talán még magasabb is.

A témában sokan, sok helyütt megszólaltak az utóbbi hetekben, így a problémát aki akarta, mély részletekig megismerhette. Szó esett például arról, hogy a kiskapukat kihasználva hogyan lesznek egylakásosra bejelentett építkezésekből többlakásos társasházak, vagy éppen arról, hogy a beköltözők úgymond igazából nem fizetik ki az ingatlanuk teljes értékét, hiszen az esetlegesen megnövekvő infrastrukturális igények kielégítéséhez már nem járulnak hozzá. Azaz az új oktatási intézmények építése, a közművesítések, a közlekedési lehetőségek bővítései már a helyi önkormányzat költségvetését terhelik. Természetesen városunk vezetője, Wittinghoff Tamás is számtalan nyilatkozatot adott a kérdésben. Nemcsak sajtóorgánumoknak, hanem az ügy a legutóbbi közmeghallgatáson is felmerült. A panaszokra, amely szerint Budaörs bizonyos térségeiben már szinte mozdulni sem lehet az újonnan épült ingatlanoktól Wittinghoff Tamás válasza röviden összefoglalva az volt, hogy az önkormányzat tehetetlen az ügyben, hiszen 2013 óta se joga, se lehetősége nincs arra, hogy beavatkozzon az engedélyeztetés, vagy éppen a szankcionálás folyamatába, hiszen az átkerült Budakeszire. A helyzetről pedig szerinte csak és kizárólag a kormány tehet, amely az engedélyezési szabályok könnyítésével csak növelte a CSOK 2016-os bevezetése óta amúgy is felszökő építkezési lázat. A maguk részéről pedig mindössze annyit tehetnek, hogy nem minősítenek már át területeket, mint például a Frankhegyet, vagy a Felsőszállást, pedig ezek ügyében nagy rajtuk a nyomás. A polgármester a Budaörsi Infónak adott nyilatkozatában arra a kérdésre, hogy a Helyi Építési Szabályzat zsámbéki mintára történő módosítására lát-e lehetőséget úgy fogalmazott, hogy szerinte ez a szabályzat már most is elég szigorú itt Budaörsön, esetleges további módosítás pedig komoly kártérítési ügyeket vonhatna magával.  
Budaörs meglehetősen speciális helyzetben van, hiszen annak ellenére ugrott meg az építkezési láz, hogy gyakorlatilag üres telek már évek óta nincs – mondja Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlanstúdió vezetője. A szakértő szerint éppen ezért a jelenlegi trend az, hogy régi, egylakásos házakat bontanak le és a helyükre épülnek társasházak. A helyi ingatlan árak ugyanakkor jócskán emelkedtek, egy lakás ára négyzetméterenként nagyjából 1 millió forint, egy ugyanakkora teleké pedig már a 100 ezer forintot is meghaladja. Ebből adódik, hogy egy építési telket magánember nem igazán tud megvásárolni, csak ingatlanfejlesztő cégek. Tehát az önerős, magáncélú családi ház építés gyakorlatilag megszűnt Budaörsön. Maradnak a tőkeerős, egy társasház megépítéséhez kellő kapacitással rendelkező cégek – teszi hozzá. A kereslet pedig óriási, a Szabadság úton például még csak az alapozásnál tartanak egy hatlakásos társasháznak, de már gyakorlatilag előjegyzésben minden elkelt – mondja Flick Gábor.  Míg úgy öt-hat évvel ezelőtt nagyjából tíz, jórészt helyi építőipari cég tevékenykedett, mára nagyjából ötven, többségen nem budaörsi  cég épít ingatlanokat itt. A Helyi Építési Szabályzat pedig kifejezetten komoly mozgásteret biztosít számukra. A főútvonalon például egy 500 négyzetméteres telekre már lehet társasházat építeni. Ez akár négy különálló ingatlan is lehet, a kikötés annyi, hogy ebből legalább egynek kereskedelmi célúnak, azaz üzletnek, vagy irodának kell lennie. 500 négyzetméter felett pedig 150 négyzetméterenként lehet egy-egy újabb ingatlannak bővíteni a beruházást. Azaz, mondjuk egy 800 négyzetméteres telekre akár öt lakás és egy iroda, vagy üzlethelység is építhető – mondja az ingatlanszakértő. Flick Gábor ugyanakkor érdekesnek nevezte, hogy ahogy távolodunk Budapesttől, úgy lesznek egyre szigorúbbak a települések Helyi Építési Szabályzatai. Mint mondta, tudomása szerint már Törökbálinton is jóval korlátozottabbak az ingatlanfejlesztő cégek lehetőségei. Azaz, szerinte bőven lenne még mozgástere a budaörsi önkormányzatnak néhány átgondolt és körültekintően bevezetett szigorító intézkedéshez. Az ügyben megkerestük a Pest Megyei Kormányhivatalt is. Válaszként küldött közleményük szerint 2016. január 1-től a lakóépületek egy része építési engedély nélkül, egyszerű bejelentés alapján építhető. A változtatás elsősorban az eljárásrendet egyszerűsítette, de a tervezési- és az építési tevékenység továbbra is a jogszabályoknak megfelelően történhet. A hatóság az épület felépültének igazolásakor valamennyi esetben ellenőrzi az előírásoknak való megfelelést. A település önkormányzata az egyszerű bejelentéssel épülő lakóépületek esetében is meghatározhatja az építés feltételeit – áll a hivatal lapunknak megküldött válaszában.