Diocletianus császár felosztotta az addigi két pannóniai provinciát négyre, létrehozva ezzel a tetrarchiát. Vicus Teuto, a Budaörs területén fekvő egykori római település a Sopianae központú Pannonia Valeria provincia része lett.
Budaörs római kori történeti ismertetésének előző része azzal a momentummal zárult, hogy Diocletianus császár felosztotta az addigi két pannóniai provinciát négyre. Vicus Teuto, a Budaörs területén fekvő római települfés a Sopianae központú Pannonia Valeria provincia része lett. A 3. század végi háborúk okozta szegénység és hanyatlás után Diocletianus szigorú törvényekkel igyekezett fellendíteni a gazdaságot. A polgári és katonai építkezések, a pannóniai és al-dunai határvédelem megerősítése komoly összegeket emésztett fel. Gazdasági intézkedéseinél azonban jóval sikeresebbek voltak az állam működésére vonatkozó reformjai, amely ugyan a köztársaság utolsó maradványait is felszámolta, de véget vetett a félévszázados instabilitásnak.
A Constantinus-ház és Vicus Teuto újabb virágkora
A Constantinus-ház hatalma idején viszonylagos fellendülésről beszélhetünk birodalomszerte, így Pannonia Valeria provinciában is. A középső császárkori virágkorhoz képest ugyan kevesebb objektum maradt fenn a budaörsi településen, de a 4. század második feléig ismét virágzásnak indult. Nagyjából 250 fő élt ekkor Vicus Teutoban, kőházaikban padlófűtést, vagy üreges téglákkal megoldott falfűtést alkalmaztak. Házaikba ablaküvegeket építettek be, és több díszítő freskó nyomai is előkerültek, sőt, a díszesebb épületeket stukkókkal tették impozánsabbá. Az É-D irányú kövezett főúton kívül még két kövezett út maradt fenn. Életszínvonalukra a hagymafejes fibulákból, a késő római ékszerekből és az import kerámiákból is következtethetünk.
Valentinianus, Theodosius és a római uralom hanyatlása
364-ben ismét egy pannóniai születésű császár, I. Valentinianus lett az uralkodó, aki volt hadvezérként különösen fontosnak tartotta a védvonal fejlesztését. Megerősítette a limest, őrtornyokat építtetett, ám nem csak a Duna jobb partjára, hanem a gödi erődöt is újjáépíttette a bal parton, amely miatt 375-ben a kvádok ismát megtámadták a birodalmat. A béketárgyalások során a császár elhunyt. Veje, Theodosius császársága idején újra békésebb időszak jellemezte a pannóniai provinciákat, bár a budaörsi településen csökkent a lakosságszám a leletek tanúsága alapján. Házilag készítették a mázas, besimított rácsmintás, kézzel formált kerámiáikat, amelyek jó korjelzők, így a megtalált anyagból tudható, hogy a század végére, vagy az 5. század elejére a település jóval kisebb része volt már csak lakott, mint korábban.
Theodosius halála után, 395-ben a Római Birodalom kettévált. A Nyugatrómai és a Keletrómai területek határvonala igen közel, a Balkán északi részén húzódott, Pannónia északi és keleti határai pedig eddig is a birodalom határait jelentette. A megváltozott körülményeket kihasználva Alarik vezetésével a gótok megtámadták a provinciákat, kiegészülve alán és hun harcosokkal. A romanizált lakosság fokozatosan elmenekült Pannóniából. 409-ben Pannonia Valeria provinciát Róma átadta Attilának, és 433-ra mind a négy pannóniai provinciát elvesztette a birodalom. Ekkor Vicus Teuto lakossága a számítások alapján 50-80 főt számlált, és már csupán tíz házban laktak az itt élők.
Sajnálatos, hogy a több részben ismertetett országos jelentőségű római kori leletek ellenére sem készült skanzen Vicus Teuto területén. Ráadásul a Városi Régészeti Kiállítás is több mint két éve bezárt, az épület állapota miatt. Nem csak a római kori négy évszázad értékes leletei, vagy a különösen jelentősek esetében a rekonstrukciók nem tekinthetők meg jelenleg, hanem a megelőző évezredé, és a következő évszázadokéi sem.
A gótok, langobárdok és az avarok megjelenése
Attila nagykirály 453-as halála után az addig alattvalóként a hunokat szolgáló keleti gótok – más néven osztrogótok – önálló államot alapítottak a Dunántúlon. Budaörs területén az 5. századból olyan sírokat találtak a régészek, amelyek már bizonyosan nem a romanizált lakosság temetkezési helyei voltak. Lehetséges, hogy gótok voltak az eltemetettek, vagy az osztrogótok államának összeomlása után a Dunántúlon megtelepedő újabb germán nép, a langobárd nép tagjai.
568-ban egy szervezett és harcias lovasnomád nép érkezett kelet felől a Kárpát-medencébe: az avarok. Ekkor a Dunától keletre egészen a Kárpátok vonulatáig a gepidák uralták a területet, vezetőjük, Ardarik korábban Attila vazallusa volt. A langobárdok szövetséget kötöttek a keletről támadó avarokkal, akik Baján kagán vezetésével megsemmisítő vereséget mértek a gepidákra. Ám a langobárdok nem érezték biztonságban magukat az avar birodalom nyugati szomszédságában, így Észak-Itáliába vándoroltak, ahol a mai Lombardia tartomány őrzi nevüket.
Avar kori Budaörs és a honfoglalás előtti időszak
Az avarok kiterjesztették kaganátusuk határait a teljes Kárpát-medencére, amely legnagyobb kiterjedésekor a Fekete-tengertől a Frank Birodalomig terjedt. A 7. század közepére azonban már csak a Kárpát-medencét birtokolták. Számos régészeti lelet került elő a korai avar korból, de Budaörs területén lakóépületeket nem, csak sírokat tártak fel a régészek a 2003-as ásatásokon. Az egyik csoport öt sírból állt, amelybe nőket és gyermekeket temettek el. Ruháikon vascsatos öveket találtak, és a sírokba használati tárgyakat is helyeztek: késeket, orsógombokat. Abba a sírcsoportba, amelyet a patakparton találtak, egy kivétellel férfiakat temettek. A sírokba kardokat, három élő nyílhegyeket, ezüst, vagy aranyozott övvereteket helyeztek el a halottak mellé. A egyetlen női sírban arany fülbevalót találtak, és ő is vascsatos övet viselt. Ám nem csak a felsorolt tárgyak voltak a sírokban, hanem római pénzeket is.
Az avar kaganátus 250 éve alatt térségünk ritkábban lakott területté vált, szórványosan avarok, és a korábbi népességből – romanizált kelták és egyéb népelemek – is élhettetek Budaörs, Budakeszi és Törökbálint területén.
A következő részben a honfoglalás kori Budaörsöt mutatom majd be.
(Földváry)
További információk, korábbi cikkek a témában:
- Évezredes Budaörs I. – születésnapi helytörténeti sorozat
- Évezredes Budaörs 2. – Az eraviszkuszok
- Évezredes Budaörs 3. – Pannónia provincia
- Évezredes Budaörs 4. – A mi „Aquincumunk”: a kezdetektől a markomann háborúk végéig
- Évezredes Budaörs 5. – A mi „Aquincumunk”: Marcus Aureliustól Pannónia újrafelosztásáig
