Almarost  a hatékony betegségmegelőzés – Mester Károly természetgyógyász írása 

Élelmi rostoknak a táplálékban lévő enzimes bontással emészthetetlen összetett szénhidrátokat nevezzük.  A természetes almarost 66 százaléka élelmi rostot tartalmaz, pektin tartalma 25,1 százalék. Az élelmi rostok biológiai hatékonyságát a vízben való oldódásuk dönti el!

Két fajtájuk létezik, a vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok) és a  vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).  A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak, azonban a vastagbélben teljesen vagy részben fermentálódnak. A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav, vajsav) fermentálódik. A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost, a citrusfélék héja. A pektin a legértékesebb élelmirost, mert a vízoldhatósága miatt 100 %-ban fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel, a galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka. Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának elengedhetetlen tápláléka a butirát. A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát, a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban. 

Az élelmi rost fogalma nem jól jellemzi az egyes élelmiszerek értékét a rost bevitel szempontjából. Ugyanolyan élelmi rosttartalmú élelmiszereknek teljesen más az élettani hatása, ha azoknak azonos az élelmi rosttartalma, de lényeges az eltérés van a pektin, a hemicellulóz, a cellulóz és a lignin tartalmukban.  A bél, a máj és a bél-agy tengely kívánatos működéséhez szükséges butirát mennyiség napi 15 gramm pektin elfogyasztásával megoldható. A 15 gramm pektin bevitelhez naponta több mint 3,5 kg korpát kellene megenni. Ezt a pektin mennyiséget 60 gramm almarosttal fel tudjuk venni.

Az almarost az almalé gyártás mellékterméke. Az almát megdarálják, az almalevet kipréselik és centrifugálják, a visszamaradó törkölyt megszárítják és finomra darálják. Minőségét és a gastroenterális betegségek megelőzésének hatékonyságát az határozza meg, hogy minél kevesebb legyen benne a fruktóz. Az almarost az almahús sejtfalból, az almahéjból és a magházból áll.  Íze inkább natúr, tehát nem édes jellegű, hanem semleges. A kellemes almaillatú rostot sokféleképpen lehet fogyasztani. Ízlés szerint keverhető ételekbe: például főzelékekbe, italokba: például növényi tejekbe, süthető süteményekbe és kenyérbe.  Az alma legértékesebb része az almahús sejtfala és az almahéj. Ezek a vízben jól oldódó élelmi rostot a pektint adják. Ezen kívül többféle rostanyag található az almában, a magháza hasznos cellulózforrás, a cellulóz az élelmi rostok vízben nem oldódó része.  Az almából származó magas pektin- és cellulóztartalmú nyersanyagok, rostkészítmények kiváló segítséget adhatnak azoknak, akik székrekedéssel, illetve magas koleszterinszinttel küzdenek. Az almarost az almamagházat és benne az almamagot is tartalmazza. Ezért az almarostban az almamag jótékony hatása érvényesül. Az almamagnak természetes jódtartalma van, amely egyes pajzsmirigy betegségek esetén (alul működés) hasznos lehet.

Az almamag nagy mennyiségű B17-vitamint tartalmaz, mely laetril néven is ismert. Kutatási eredmények arra utalnak, hogy megvédhetnek a ráktól, és segíthetnek a prekancerózus állapot kialakulásának megelőzésében, illetve a daganatos sejtek növekedésének lassításában. Az almamag hozzájárulhat a tüdőfunkció javulásához, és így csökkentheti a légúti betegségek kockázatát. Ezen kívül a káros plakk-képződés ellen is képes védelmet nyújtani. A mentális merevség és a korral járó memóriavesztés lassítható rendszeres almarost fogyasztással. Az almamag az egyik legjobb forrása a bórnak, mely a csontok egészségéhez fontos ásványi anyag. Ezen felül nagy arányban tartalmaz kvercetint, a természet egyik leghatékonyabb gyulladásgátlóját. Az almarostot alacsony cukortartalma révén olyanok is fogyaszthatják, akik az édes almatermékeket nem, vagy csak korlátozásokkal ehetik (cukorbetegek, candida betegek).  Az almahéjában nyomelemek, vitaminok és piros vitaminszerű színanyagok (polifenolok, bioflavonoidok, antocianidok) is vannak.  Napi 20 – 30 gramm almarost igen hatékony betegségmegelőző koktélként működik!