A budaörsi képviselő-jelöltek vitáin felmerülő ügyeket bemutató cikksorozatunk második részében a Szolidaritási hozzájárulás kerül terítékre.
Szolidaritás – ennél pozitívabb jelentéstartalmú kifejezést keveset találunk még az egyébként szókincsében páratlan magyar nyelvben is. Mert mi lehetne annál szebb dolog, mint a nálunk nehezebb helyzetben lévőkkel való együttérzés, amely időnként segítő cselekvésre ösztökéli az embert. Ha egy kicsit politikai síkra tereljük a szót, akkor a szolidaritás kifejezést főként a liberális beállítottságúak szótárában fordul elő a legtöbbször. Együttérzés a kisebbségekkel, a mássággal. Éppen ezért kicsit furcsa, hogy nagyjából hét éve az alapvetően baloldali-liberális budaörsi városvezetés egyfajta szitokszóként használja a szolidaritási hozzájárulás kapcsán.
De nézzük, miről is van szó. A kormány 2017-ben vezette be a szolidaritási hozzájárulást, amellyel az önkormányzati jövedelmi egyenlőtlenségeket kívánja orvosolni az országban. A módosabb települések által befizetett hozzájárulást a nagyon nehéz helyzetben lévő önkormányzatok finanszírozására fordítják, a befolyt összegek az önkormányzati büdzsébe kerülnek.
Hogy melyik gazdag városnak, mennyit kell fizetnie azt az úgynevezett adóerő-képességből számítják ki, amit a település adóbevétele határoz meg. Jelenleg 848 önkormányzat fizet, tehát az összes település negyede. Ugyanaz a számítási képlet vonatkozik minden településre.Az tehát, hogy ez egyfajta büntetés az ellenzéki vezetésű városoknak nem teljesen igaz, ráadásul több kormánypárti település fizeti, mint ellenzéki, lévén az előbbiből jóval több van.
Az ország egyik leggazdagabb településének számító Budaörs vezetése élénken ellenezte a döntést már az első pillanattól kezdve. Kommunikációjuk szerint a kormány által jogtalanul elvett milliárdok veszélyeztetik Budaörs hétköznapi működését. Egyfajta számháború kezdődött, hogy ezzel a kabinet mennyi pénztől fosztja meg a várost. A téma az elmúlt hét évben szinte minden testületi ülésen, fórumon napirendre került, sőt Wittinghoff Tamás Budaörs nevében több pert is indított az állam ellen a szolidaritási hozzájárulás ügyében.
A kérdés a nemrégiben lezajlott képviselő-jelölti viták során is az egyik leghangsúlyosabb téma volt. A BFE képviselői szerint a kormány az elmúlt hét évben nagyjából 23-24 milliárd forintos sarccal sújtotta a várost. A Fidesz-KDNP képviselői szerint viszont a BFE elfeledkezik arról, hogy közben mennyi állami támogatás folyt be, illetve arról is, hogy 2016 előtt ezek a feladatok mennyi pénzbe kerültek Budaörsnek. Aztán az egyik polgármesteri vita során maga Wittinghoff Tamás igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba, mondván az állam nagyjából 23 milliárd forintot vont el, miközben mintegy 17 milliárddal támogatta a város, azaz Budaörsöt mintegy hatmilliárdos veszteség érte ezen időszak alatt.
Úgy gondoltuk, érdemes egy kicsit utánajárni annak, mégis mennyi az annyi. Az adatokat Budaörs város hivatalos költségvetéseiből gyűjtöttük ki. A mellékelt tábla tanúságai szerint 2017 és 2024 között az állam összesen valamivel több mint 23 milliárd befizetésére kötelezte Budaörsöt. Emellett még mintegy 400 millió forint egyéb levonást is végrehajtott. Nagyjából 17 milliárdot biztosított működési, 3 milliárdot pedig felhalmozási célú támogatásként. Az egyházakon keresztül pedig nagyjából 2,5 milliárd forint érkezett.
Állami elvonások
Ha most végzünk egy gyors számítást, már most valamivel több a támogatás, mint a levonás. Érdemes azonban még egy számot hozzátenni a bevételi oldalhoz. Ez pedig az a 6,5 milliárd forint, amelyet a kormány mintegy 10 évvel ezelőtt kifizetette Budaörs város teljes adósságát. Bár, 2014 kívül esik a most figyelembe vett hét éven, az említett adósság konszolidálása vélhetően jelentősen terhelte volna a város költségvetéseit a 2017 óta eltelt időszakban is.
Azt megtanulhattuk, hogy a közgazdasági szférában nem minden az, aminek látszik, a hétköznapi ember számára sokszor valamiféle áttekinthetetlen és értelmezhetetlen varázslatnak tűnik. Ahol gyakran kiderül, hogy a kétszer kettő még csak nem is öt, de főképp nem négy. Szóval végső konklúziót nem mernénk levonni, mivel például a felhalmozási célú támogatások részletezését nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy a két végösszeg között szignifikáns különbség van, tehát az egyértelműen kijelenthető, hogy a város több éves távlatot nézve nem nettó befizető.
Budaörs vezetése ugyanakkor azt is sérelmezi, hogy a befizetés évről-évre emelkedik. Ez a táblázatból is kitűnik, ám ez kizárólag annak köszönhető, hogy évről évre egyre nagyobb Budaörs iparűzési adó bevétele, emiatt pedig nyilván nő a hozzájárulás mértéke is, mivel az annak a hányadosa. Budaörs az országban szinte egyedülállóan magas iparűzési adóbevételeinek köszönhetően változatlanul roppant gazdag, 2024-re például csak tartalékként 10 milliárd forintot görgettek át.
Szó sincs tehát kivéreztetésről, működésképtelenségről. Természetesen minden budaörsi annak örülne, ha minél több forrása lenne a városnak, ám a szolidaritási hozzájárulás kérdésében csak és kizárólag a kormány szidalmazása a levonások okán és a beérkező állami támogatások elhallgatása gyakorlatilag Budaörs polgárainak félrevezetése.
