Az élelmi rostok biológiai hatékonyságát a vízben való oldódásuk dönti el!
Két fajtájuk létezik:
- amelyek vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok),
- amelyek vízben oldhatatlanok (például cellulóz, hemicellulóz nagy része, lignin).
A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak, azonban a vastagbélben teljesen vagy részben fermentálódnak. A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav, vajsav) fermentálódik.
A pektin a galakturonsav lineáris lánca. Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost. A pektin a legértékesebb élelmirost, mert a vízoldhatósága miatt 100 %-ban fermentálódik. A pektin leginkább galakturonsavból épül fel. A galakturonsav a hasznos bélbaktériumok munkájával vajsavra (butirát) fermentálódik, ami a vastagbél hámsejteknek, a kolonocitáknak legjobb tápláléka. Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának is elengedhetetlen tápláléka a butirát. A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát, a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban. A pektinek különböző szerkezeti jellemzőkkel rendelkező élelmi rostok. A pektin szerkezetek befolyásolhatják a bél immunállapotát azáltal, hogy közvetlenül kölcsönhatásba lépnek az immunsejtekkel. A pektin stimulálhatja a hasznos mikrobiális közösségek sokféleségét és bőségét. A pektin befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, segíti a vastagbélben a vajsav (butirát) termelő Bifidobakteriumok, a Faecalibacterium prausnitzii, az Anaerostipes-, Eubacterium- és Roseburia-fajok elszaporodását.
A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül ezen baktériumtörzsek lecsökkent számával egyidejű Enterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként a pektin fogyasztásával az élelmiszer-allergia megszüntethető.
A pektin hatásai közé tartozik a nyálkahártya réteg erősítése, a bélnyálkahártya integritásának javítása, valamint a dendritikus sejtek és makrofágok immunválaszának a nyugtatása, elkerülve ezzel a citokin vihart, a bél immunválaszainak túlzott aktivitását. A rövidláncú zsírsavaknak (SCFA) fontos szerepe van a gyomor- és bélnyálkahártya védelmében. Ezenkívül a pektinek fokozhatják a bél immunerősítését azáltal, hogy gátolják a kórokozók hámsejtekhez való tapadását. A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a pektin hatékony élelmi rost lehet számos gyulladásos állapot kezelésére és megelőzésére,
Számos közelmúltbeli publikáció kimutatta, hogy ezek az SCFA-kat termelő baktérium fajok fontos szerepet játszanak az anyagcserében és metabolitot termelnek, mint például a triptofánt vagy szekunder epesavakat, amelyeknek fontos szerepe van a bél immunitásban. Az epesavak megakadályozzák az endotoxin-transzlokációt, ezzel a gyulladást kiváltó citokinek felszabadulását gátolják. Az almapektin által elvárt kedvező hatások napi 10 gramm elfogyasztása esetén érhetők el.
Az almapektin termék fogyasztása mellett se feledkezzen meg a változatos és kiegyensúlyozott étrendről, a fiatal leveles zöldségek napi fogyasztásáról és az egészséges életmód fontosságáról.