2001. szeptember 11. az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb tragédiája és a modern történelem egyik meghatározó fordulópontja lett. Tizenkilenc, az al-Káidához kötődő terrorista négy utasszállító repülőgépet térített el, majd közülük hármat célpontnak vezetett. A támadásokban 2977 ember vesztette életét, és az események következményei messze túlmutattak New Yorkon és az Egyesült Államokon.
A szeptember 11-i támadás előzményei
A 2001-es támadás nem egyetlen pillanatban megszületett terv volt. Az előzmények több évtizedre nyúltak vissza, és összefüggtek a Közel-Kelet konfliktusaival, az afganisztáni szovjet háborúval, az iszlamista szélsőséges mozgalmak megerősödésével, valamint az Egyesült Államok közel-keleti jelenlétével.
Az egyik fontos előzmény az 1979-ben kezdődött afganisztáni háború volt. A Szovjetunió afganisztáni beavatkozása után számos országból érkeztek muszlim önkéntesek, akik a szovjet hadsereg ellen harcoló afgán erőkhöz csatlakoztak. Ebben a közegben vált ismertté Oszama bin Laden is, aki később létrehozta az al-Káida nevű terrorszervezetet.
Az al-Káida az 1980-as évek végére önálló szervezetté vált. Bin Laden céljai között egyre hangsúlyosabban jelent meg az Egyesült Államok és szövetségesei elleni fegyveres harc.
A szervezet és az Egyesült Államok közötti konfliktus a kilencvenes években egyre nyíltabbá vált. 1993-ban már terrortámadás érte a World Trade Centert. Egy bombát helyeztek el a komplexum mélygarázsában, amely hat ember halálát okozta. A támadás célja a tornyok ledöntése volt, de ezt akkor nem sikerült elérni.
A következő években az al-Káida több amerikai célpont ellen is támadást hajtott végre vagy kísérelt meg. 1998-ban az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei ellen követtek el összehangolt merényleteket, 2000-ben pedig az USS Cole amerikai hadihajót támadták meg Jemenben.
A 2001. szeptember 11-i támadás tehát egy már évek óta zajló konfliktus legsúlyosabb állomása volt.
Mi állt az al-Káida Amerika-ellenessége mögött?
A kérdésre nincs egyetlen, mindenre elegendő válasz. Az al-Káida ideológiájában több tényező kapcsolódott össze.
Bin Laden és követői különösen ellenezték az amerikai katonai jelenlétet a Közel-Keleten, így például az amerikai csapatok szaúd-arábiai jelenlétét az Öbölháború után. Emellett ellenezték Izrael amerikai támogatását, és az iraki háborúval, illetve az Irakkal szembeni amerikai politikával is kapcsolatba hozták saját propagandájukat.
Fontos azonban különbséget tenni az al-Káida saját ideológiai indoklása és az események teljes történelmi magyarázata között. A szeptember 11-i támadás nem vezethető vissza egyetlen amerikai külpolitikai döntésre. A 9/11 Bizottság vizsgálata szerint a terrorista szervezetnek hosszabb távú stratégiája volt az Egyesült Államok elleni támadásokra, és a merénylet mögött az al-Káida szélsőséges ideológiája és vezetésének döntése állt.
A támadók célpontválasztása is ezt tükrözte. A World Trade Center az amerikai gazdasági hatalom egyik legismertebb jelképe volt, a Pentagon pedig az amerikai katonai hatalom központja.
2001. szeptember 11. reggele
- szeptember 11-én tizenkilenc terrorista négy belföldi utasszállító repülőgépet térített el. A gépek közül kettőt New Yorkban a World Trade Center ikertornyaiba vezettek, egy harmadikat a Pentagonba, a negyedik pedig Pennsylvaniában zuhant le.
A négy gép közül az első az American Airlines 11-es járata volt.
8 óra 46 perckor a gép a World Trade Center északi tornyának felső szintjeibe csapódott. Néhány perccel később még sokan úgy gondolták, hogy súlyos repülőgép-baleset történt.
9 óra 03 perckor azonban a United Airlines 175-ös járata becsapódott a déli toronyba. Ekkor már egyértelművé vált, hogy összehangolt támadás zajlik.
9 óra 37 perckor az American Airlines 77-es járata a Pentagonba csapódott.
Közben a negyedik eltérített repülőgépen, a United Airlines 93-as járatán az utasok és a személyzet megtudták, hogy a többi eltérített gépet öngyilkos merényletre használták. Többen megpróbálták visszaszerezni az irányítást.
A 93-as járat végül Pennsylvaniában, Shanksville közelében zuhant le 10 óra 03 perc körül. A gép nem érte el a tervezett célpontját. A vizsgálatok szerint az utasok ellenállása döntő szerepet játszott abban, hogy a gép nem érte el célját.
Forrás: National September 11 Memorial & Museum / Robert Walker
Az ikertornyok összeomlása
A World Trade Center déli tornya 9 óra 59 perckor, az északi torony pedig 10 óra 28 perckor omlott össze.
Az épületekben és a környező utcákban ezrek tartózkodtak. A mentésben tűzoltók, rendőrök, mentősök és civilek ezrei vettek részt.
A tornyok összeomlása hatalmas törmelékfelhőt hozott létre Manhattan alsó részén. A környék rövid idő alatt rommá vált.
A szeptember 11-i támadások összesen 2977 ember halálát okozták, a 19 gépeltérítőt nem számítva. Az áldozatok között civilek, rendőrök, tűzoltók és más mentésben részt vevők is voltak.
A támadásoknak azonban később is voltak áldozatai. A Ground Zero környékén dolgozó mentők és a törmelék eltakarításában részt vevők közül sokan később megbetegedtek a mérgező por és egyéb szennyező anyagok miatt.
Hogyan történhetett meg?
A szeptember 11-i támadást követően az Egyesült Államokban komoly vizsgálatok indultak annak feltárására, hogy miért nem sikerült megakadályozni a merényletet.
A 9/11 Bizottság jelentése szerint a probléma nem egyetlen szervezet vagy egyetlen személy hibája volt. Az amerikai hírszerzés, a bűnüldöző szervek, a bevándorlási rendszer, a légiközlekedés-biztonság és a különböző kormányzati szervek közötti információáramlás területén egyaránt voltak hiányosságok.
Utólag több olyan információ is ismertté vált, amely arra utalt, hogy az al-Káida veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra. A probléma az volt, hogy az egyes információk nem álltak össze időben egy olyan képpé, amelyből a támadás pontos előkészítésére lehetett volna következtetni.
A 9/11 Bizottság egyik fontos tanulsága éppen ezért az volt, hogy az állami szervek közötti információmegosztás és együttműködés alapvető jelentőségű a terrorizmus elleni küzdelemben.
Amerika válasza
A támadás után az Egyesült Államok alapvetően átalakította biztonságpolitikai gondolkodását.
Már másnap, szeptember 12-én a NATO történetében először alkalmazta az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkét, amely szerint egy tagállam elleni fegyveres támadás valamennyi tagállam elleni támadásnak tekintendő.
George W. Bush amerikai elnök kormánya az al-Káida felszámolását és a terrorszervezet vezetőjének elfogását tűzte ki célul.
A szervezet vezetése ekkor Afganisztánban tartózkodott, ahol a tálib rezsim biztosított menedéket Oszama bin Laden számára.
2001 októberében az Egyesült Államok és szövetségesei katonai műveletet indítottak Afganisztánban. A tálib kormányzat rövid időn belül összeomlott, az al-Káida azonban nem szűnt meg.
A szeptember 11-e utáni afganisztáni háború végül csaknem húsz évig tartott.
A szeptember 11. és az iraki háború közötti különbség
A két eseményt gyakran összekapcsolják, történelmileg azonban fontos különbséget tenni közöttük.
Az Egyesült Államok 2001-ben Afganisztánban indított háborút az al-Káida és a támadásnak menedéket adó tálib rezsim ellen.
Az Irak elleni háború 2003-ban kezdődött, és annak közvetlen indokai között az iraki tömegpusztító fegyverek feltételezett létezése, valamint Szaddám Huszein rezsimjének biztonsági fenyegetésként való értelmezése szerepelt.
A szeptember 11-i támadásokat tehát nem Irak követte el. Az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját ugyanakkor a Bush-kormány terrorizmus elleni háborújának szélesebb keretébe illesztette.
Ez a különbségtétel azért fontos, mert a két háború későbbi történelmi megítélése és következményei jelentősen eltértek.
A belbiztonság teljes átalakulása
Szeptember 11. után az Egyesült Államokban korábban elképzelhetetlen biztonsági intézkedések váltak mindennapossá.
Megszigorították a repülőtéri ellenőrzéseket, létrehozták a Transportation Security Administrationt, vagyis a TSA-t, és megerősítették a határbiztonságot.
2001 őszén elfogadták az úgynevezett USA PATRIOT Actet, amely jelentősen kibővítette a hatóságok lehetőségeit a terrorizmus elleni nyomozások és megfigyelések területén.
A változások azonban komoly vitákat is kiváltottak. A biztonság növelése mellett egyre többen kérdezték, hogy meddig terjedhet az állam megfigyelési joga, és hol húzódik a határ a nemzetbiztonság és az egyéni szabadságjogok között.
A szeptember 11. utáni korszak egyik legfontosabb politikai kérdése éppen ez lett.
A világ is megváltozott
A támadás hatása messze túlmutatott az Egyesült Államokon.
A repülésbiztonság világszerte szigorodott. A repülőtereken új ellenőrzési rendszerek jelentek meg, megváltoztak a beszállási szabályok, és hosszú időre átalakult az emberek biztonságérzete.
A terrorizmus elleni küzdelem a nyugati országok biztonságpolitikájának egyik központi elemévé vált.
Az Egyesült Államok és szövetségesei hosszú éveken keresztül katonai, hírszerzési és rendészeti eszközökkel próbálták felszámolni az al-Káida és más szélsőséges szervezetek hálózatait.
A terrorizmus azonban nem szűnt meg. Az al-Káida mellett később újabb szervezetek, köztük az Iszlám Állam is megjelentek, és a terrorfenyegetés jellege is átalakult.
Forrás: U.S. Navy / Chief Photographer’s Mate Eric J. Tilford
Mi lett Oszama bin Ladennel?
A szeptember 11-i támadás kitervelőjeként és az al-Káida vezetőjeként Oszama bin Laden több mint egy évtizeden keresztül az Egyesült Államok egyik legkeresettebb terroristája volt.
A nyomára végül Pakisztánban bukkantak. 2011. május 2-án amerikai különleges erők rajtaütést hajtottak végre az Abbottabadban található épületen, ahol bin Laden tartózkodott.
Az akcióban bin Laden meghalt.
Ezzel lezárult a szeptember 11-i támadás egyik legfontosabb személyi célpontja elleni több mint tízéves hajtóvadászat, de maga a terrorizmus elleni háború természetesen nem ért véget.
A Ground Zero és az emlékezet
A World Trade Center helyén később emlékhelyet alakítottak ki.
A két torony helyén két hatalmas, négyzet alakú vízmedence található. A medencék körül az áldozatok neveit helyezték el. A helyszínen működő National September 11 Memorial & Museum elsődleges forrásokkal, tárgyi emlékekkel, visszaemlékezésekkel és túlélői történetekkel őrzi a korszak emlékét.
Az emlékezés azonban nemcsak az épületekről és a támadásról szól. A középpontban azok az emberek állnak, akik életüket vesztették, illetve azok, akik megpróbáltak segíteni.
A szeptember 11-i történetek között ezért ugyanúgy megtalálható a tragédia, mint a bátorság, az önfeláldozás és az összefogás.
Forrás: National September 11 Memorial & Museum
Mit jelent szeptember 11. 25 évvel később?
Negyedszázaddal a támadás után már egy teljes történelmi korszak választ el bennünket 2001 szeptemberétől.
Azok számára, akik akkor már felnőttek voltak, szeptember 11. egy konkrét naphoz és személyes emlékekhez kötődik. A fiatalabb generációk számára viszont egyre inkább történelem.
Éppen ezért különösen fontos a történtek tárgyilagos megismerése.
Szeptember 11. nem pusztán arról szól, hogy tizenkilenc terrorista eltérített négy repülőgépet. Az események mögött ott vannak az afganisztáni háború, a Közel-Kelet konfliktusai, az al-Káida kialakulása, az amerikai külpolitika, az előzetes terrorcselekmények és a hírszerzési mulasztások.
A következmények között pedig ott van az afganisztáni háború, az iraki háború, a terrorizmus elleni globális fellépés, a repülésbiztonság átalakulása, a megfigyelési rendszerek kiterjesztése és a nemzetbiztonság, valamint a szabadságjogok közötti vita.
A szeptember 11-i támadás így nem egyetlen nap története. Egy olyan történelmi töréspont, amelynek következményei még évtizedekkel később is érzékelhetők.
A legfontosabb tanulság talán éppen az, hogy a történelmi eseményeket nem elegendő önmagukban vizsgálni. Meg kell érteni az előzményeket, a döntéseket, a hibákat és a következményeket is. Csak így lehet valóban megérteni, mi történt 2001. szeptember 11-én, és miért változtatta meg olyan mélyen a világot.
