Augusztus 20. Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. Ezen a napon egyszerre emlékezünk az államalapító Szent István királyra, a keresztény magyar állam megszületésére és azokra a hagyományokra, amelyek az évszázadok során ehhez a naphoz kapcsolódtak. De miért éppen augusztus 20-án ünneplünk, és hogyan alakult ki a mai ünnep?
Mit ünneplünk valójában augusztus 20-án?
Augusztus 20-át ma elsősorban a magyar államalapítás és Szent István király ünnepeként tartjuk számon. Fontos azonban, hogy történelmileg nem egyetlen eseményhez köthető, pontosan meghatározott „államalapítási napot” ünneplünk.
Szent István uralkodása alatt alakult ki az a keresztény államszervezet, amely hosszú távon biztosította a magyarság helyét az európai keresztény államok között. István Géza fejedelem fia volt, és uralkodása során megszervezte az egyházat, létrehozta a vármegyerendszer alapjait, törvényeket alkotott, valamint megszilárdította a királyi hatalmat.
Ezért augusztus 20. nem egyszerűen egy történelmi évforduló. Szent István örökségén keresztül a magyar államiság több mint ezeréves folytonosságára is emlékezünk.
Miért éppen augusztus 20?
Ez az egyik legérdekesebb része az ünnep történetének.
Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg. Életében augusztus 15., Nagyboldogasszony napja volt kiemelt jelentőségű számára. Az augusztus 20-i ünnep később, Szent István szentté avatásához kapcsolódva alakult ki.
1083. augusztus 20-án, Szent László király uralkodása idején, VII. Gergely pápa hozzájárulásával emelték oltárra István ereklyéit Székesfehérváron. Ezt tekintjük a szentté avatásának. Ettől kezdve augusztus 20. Szent István ünnepévé vált.
Vagyis a dátum eredetileg nem az államalapítás pontos évfordulója, hanem Szent István szentté avatásának napja.
Mikor alapította meg Szent István a magyar államot?
Erre a kérdésre nem lehet egyetlen évszámot mondani.
A hagyomány szerint Istvánt 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén koronázták királlyá, és uralkodása alatt fokozatosan épült ki a keresztény magyar királyság intézményrendszere.
Az államalapítás ezért inkább egy hosszabb történelmi folyamat, mint egyetlen naphoz köthető esemény.
Istvánnak különösen fontos szerepe volt abban, hogy a korábbi törzsi és fejedelmi szervezet helyett létrejött egy központi királyi hatalommal rendelkező, keresztény európai állam.
Az új kenyér ünnepe is augusztus 20.
Aki ma augusztus 20-ára gondol, annak a történelmi megemlékezések mellett a friss kenyér is eszébe juthat.
Az új kenyérhez kapcsolódó hagyomány elsősorban az aratás befejezéséhez kötődik. A búza betakarítása után az új termésből készült első kenyér a mezőgazdasági munka eredményét, a megélhetést és a közösség számára fontos termést jelképezte.
Az új kenyér ünnepe a 20. században különösen erősen összekapcsolódott augusztus 20-ával. Napjainkban is számos településen tartanak kenyéráldást, kenyérszentelést vagy ünnepélyes kenyérszegést ezen a napon.
Nem mindig ugyanazt ünnepeltük augusztus 20-án
Augusztus 20. története azért is különleges, mert az ünnep jelentése többször megváltozott.
A második világháború után, a kommunista rendszerben 1950-től az Alkotmány ünnepe lett augusztus 20. A Szent Istvánhoz kapcsolódó vallási és történelmi jelentést háttérbe szorították, és az ünnepet elsősorban az új állami rendszerhez kapcsolták.
A rendszerváltozás után ismét előtérbe került Szent István és az államalapítás hagyománya. 1991-ben az Országgyűlés augusztus 20-át hivatalos állami ünneppé nyilvánította.
Így alakult ki a mai ünnep, amelyben egyszerre van jelen a történelmi, nemzeti, kulturális és vallási hagyomány.
A Parlamentben helyet foglalnak a rendszerváltással bekerült képviselők. A legközelebbi sorban ül Katona Tamás (b) államtitkár, Antall József (b3) miniszterelnök, Boross Péter (b2) tárca nélküli miniszter és Torgyán József (j) kisgazda politikus.
MTI Fotó: Szebellédy Géza
Mi a Szent Jobb?
Augusztus 20. egyik legismertebb vallási ereklyéje a Szent Jobb, vagyis Szent István mumifikálódott jobb kézfeje.
A hagyomány szerint a király jobb kezét különösen értékes ereklyeként őrizték. A Szent Jobb évszázadokon keresztül különböző helyeken volt, és története során többször is eltűnt, majd újra előkerült.
A Szent Jobb ma a magyar államalapító király egyik legfontosabb ereklyéje, és augusztus 20-án hagyományosan körmenetben is megemlékeznek róla.
És honnan jött a tűzijáték?
Az augusztus 20-i ünnepségek egyik legismertebb látványossága ma a tűzijáték, de természetesen ez nem Szent István korából származó hagyomány.
A látványos esti program az idők során vált az ünnep egyik meghatározó elemévé. A mai augusztus 20-i rendezvények azonban ennél jóval többről szólnak: ünnepi megemlékezésekről, koncertekről, kulturális programokról, kenyérszentelésről és az állami ünnepségekről is.
Öt érdekesség augusztus 20-ról
1. Nem az államalapítás pontos dátumát ünnepeljük.
Augusztus 20. eredetileg Szent István szentté avatásának napjához kapcsolódik.
2. Szent István nem augusztus 20-án halt meg.
1038. augusztus 15-én hunyt el.
3. Az ünnepnek volt egy teljesen más neve is.
1950-től az Alkotmány ünnepeként tartották számon.
4. Az új kenyér nem Szent István korából származó ünnepi szokás.
A hagyomány később kapcsolódott erősen augusztus 20-ához, és az aratás, valamint az új termés szimbólumává vált.
5. Augusztus 20. egyszerre többféle ünnepet is magában foglal.
Nemzeti és állami ünnep, Szent István emléknapja, a keresztény magyar államiság ünnepe, valamint az új kenyérhez kapcsolódó hagyományok napja is.
Több mint ezer év története egyetlen napon
Augusztus 20. különlegessége éppen abban rejlik, hogy több történelmi korszak emlékei rakódtak egymásra.
Szent István király államszervező munkája, a keresztény Magyarország megszületése, az 1083-as szentté avatás, a Szent Jobb kultusza, az új kenyér hagyománya, a 20. század politikai változásai és a rendszerváltozás utáni nemzeti ünnep mind hozzájárultak ahhoz, hogy augusztus 20. ma ilyen összetett jelentéssel bír.
Amikor tehát augusztus 20-án ünnepelünk, nem csupán egy királyra vagy egy történelmi eseményre emlékezünk. A magyar államiság több mint ezeréves történetét, annak örökségét és a közösséghez tartozás érzését is ünnepeljük.
Augusztus 20. ezért egyszerre szól a múltról, a jelenről és arról is, hogy milyen országot szeretnénk továbbadni a következő generációknak.
