A Nemzeti összetartozás napján, június 4-én megemlékezést tartott Fidesz-KDNP valamint a KÉSZ budaörsi szervezete a Trianoni emlékműnél.
A megemlékezésen többen is köszöntőt mondtak: Szilágyi András, F. Megyesi Péter, Dr. Czuczor Gergely.
Dr. Czuczor Gergely beszéde:
Kedves Emlékezők!
Csoóri Sándor költő írta „A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást.” Nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást.
Játszunk el azzal gondolatban, hogy ha ma itt Budaörsön megkérdezném valakitől, hogy hány ezer négyzetkilométerrel nagyobb a mai Erdély, Partiummal egybevéve, mint a megmaradt csonka Magyarország? Kapnánk-e rá helyes választ? Jó eséllyel nem. Pedig ez Trianonnak egyik lappangó titka. Az ismeret hiánya és az ebből fakadó belső zavarodottság, értetlenség, néha megjelenő bántás.
Százhat éve 1920. június 4-én, az egyházi naptár szerint Úrnapján, pénteken 16.30-kor, a franciaországi Versailles-i Nagy-Trianon palotában került sor a békediktátum aláírására, ahol két magyar politikus, Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd megbízott követ volt jelen, akiknek az első világháború elvesztésének következtében aláírásukkal kellett szentesíteniük az ezeréves történelmi Magyarország szétszakítását.
Ezt a szomorú történelmi tényt, gyakorló történelemtanárként nehéz szívvel tanítjuk az iskolás diákjainknak. Oktatjuk a száraz tényeket, adatsorokat, a szereplők nevét, de mindannyiszor belebotlunk abba a nehézségbe, hogy ezt a valódi nemzeti tragédiát miként jelenítsük meg a gyermekeinknek, hogyan tegyük átélhetővé a fiatal generációk számára a magyarság és Magyarországunk brutális megcsonkítását.
Az ügyesebb tanárok a magyar irodalomból vesznek maguk mellé szövetségeseket. Babitstól Kosztolányiig a magyar költők legtöbbje próbálta feldolgozni a trianoni tragédiát. Sziklay Szeréna a lehető legegyszerűbb módon fogalmazta meg mindazt, amivel a legtöbb magyar tudott és azóta is tud azonosulni: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában. Hiszek Magyarország feltámadásában!”
Aki ott voltak a legutóbbi csíksomlyói búcsún, azok tanúsíthatják, hogy évről évre megtelik a hármashalom-kápolnának helyet adó „nyereg”. Tanárként magam is megtapasztaltam, hogy sok ezer gyermek indult el évről-évre az elmúlt másfél évtizedben a Határtalanul program keretében magyar lakta területekre. Hívő emberként pedig büszke vagyok arra, hogy több mint 4000 templom, köztük számos határon túli újulhatott meg a Kárpát-medencében, és hogy az Alaptörvényünk első szava az Isten, amely a Himnusz első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!” Ezen gondolatok felől nézve igaz lehet a Duna Televíziót létrehozó Csoóri Sándor mondata „A sokfelé szakadt magyarságnak nem kell feltétlenül egyetértenie, de értenie kell egymást.” Mi is ezt a gondolatot erősítjük azzal, hogy 13 éve itt állunk a Nemzeti Összetartozás Napján és együtt koszorúzunk a budaörsi Trianon emlékműnél.
Ne maradjon nyitva a kérdés: Erdély és Partium mai együttes területe Románián belül 103 093 négyzetkilométer, ezért a különbség pontosan 10 ezer négyzetkilométer, ennyivel kisebb ma Magyarország Erdélyhez képest.
Egy rövid gondolat erejéig nézzünk még rá a 2026-os esztendő évfordulóira! Idén különös aktualitása van a magyar történelem kataklizmáit felvonultató évfordulóknak. Április 12-én emlékeztünk a muhi csata 785. évfordulójára, augusztus 29-én emlékezni fogunk a mohácsi csata 500. évfordulójára.Ezek a történelmi pillanataink azt is megmutatják, hogy nemzetünk a legnagyobb veszteségek után is képes volt talpra állni és megújulni. Hiszen a hazaszeretet, a szabadságszeretet és közösségünkbe vetett hitünk alkalmassá tesz bennünket a túlélésre és a gyarapodásra. A történelem nemcsak fájdalmas emlék, hanem útmutatás is: őrizzük meg értékeinket, keresztény hitünket, erősítsük közösségeinket, becsüljük meg magyarságunkat és a velünk élő nemzetiségeket. Múltunkból merítsünk erőt a jövőnk építéséhez! Bárhol éljen is magyar a világban, egy nemzethez tartozunk, közös múltunk erőt ad, közös jövőnk pedig felelősséget jelent – őrizzük meg összetartozásunkat, és adjuk tovább gyermekeinknek a Nemzeti Összetartozás Napjának legfontosabb üzenetét! Összetartozunk!
A megemlékezés koszorúzással zárult.
