Ismét bizalmat szavazott a Fidesz Czuczor Gergelynek, aki a helyi csoport elnökeként 2019 óta tölti be a tisztséget. Nem vár könnyű időszak, hiszen, mint ismert jövő nyáron két választás is vár Magyarországra. A budaörsi fideszes politikus ráadásul a párt Pest vármegye 2. számú választókerületének elnöke is, így nemcsak a helyi önkormányzati választásokban, hanem az uniós voksolás előtti kampányban is jelentős szerepet kell betöltenie.
Jövő tavasszal tehát, erőltetett menet vár tehát a politikusokra. Mi adja a motivációt Önnek ahhoz, hogy vállalja a folytatást ebben a kívülről nem igazán egyszerűnek tűnő helyzetben?
Büszke vagyok arra, hogy komoly feladatot láthatok el abban a pártban, amely immáron lassan másfél évtizede élvezi az ország többségének bizalmát és az országépítésben ezidő alatt elért eredményei vitathatatlanok. Mindez pedig egybecseng azzal a vállalással, sőt küldetéstudattal, a jobboldali, konzervatív értékrend képviseletével, amely már csaknem 30 éve meghatározza közéleti tevékenységemet. Én úgy gondolom, hogy jó fideszesnek lenni és komoly önbizalmat ad a párt országos teljesítménye ahhoz, hogy ezt a fajta pozitív üzenetet, felhalmozott tapasztalatot helyi szinten is képviseljük és bizonyítsuk. Meggyőződésem, hogy Budaörsön változásokra van szükség, a települést ki kell zökkenteni az alvóvárosi státuszból és ehhez pontosan a korábban említett jobboldali, konzervatív szemléletre van szükség.
Mi az ami Ön szerint változásokért kiált? A városban látszólag minden rendben van, az ország egyik leggazdagabb települése, különösebb negatív hírek nincsenek Budaörsről az országos médiában. Mi kell még ezen kívül?
Vitathatatlan, hogy a város az itt élők számára az élhető, szerethető oldalát mutatja, amit a jelentős adóbevételekből finanszíroz a város vezetése. De ha a közlekedésre, a burjánzó építkezésekre, a zajszennyezésre, a szűk kulturális életre gondolok, akkor van bőven tennivaló. Miközben a problémák javát maga a polgármester okozta azzal, hogy 32 éven át koncepció nélkül üzemeltette a várost. Miközben Wittinghoff Tamás minden mozdulatával bírálja az ország jelenlegi vezetését, magát semmiért nem érezve felelősnek, a város adóbevételei a sikeres országos gazdaságpolitikának köszönhetően az utóbbi években jelentősen megnőttek. Pénz tehát volna a város jövőbetekintő fejlesztésére, de a város vezetése pusztán csak „üzemelteti”, és nem vezeti Budaörsöt. Nem látunk például komoly jövőbe mutató fejlesztéseket, beruházásokat. Rengeteg olyan ügy van, amelyre már hosszú-hosszú évek óta megoldást kellett volna adnia a BFE-nek, de képtelenek rá. Budaörs belvárosában például szinte lehetetlen közlekedni, a már évek óta ígérgetett elkerülő útnak azonban se híre, se hamva. A városban nincsenek közösségi terek, nincs egy tisztességes sétálóutcánk, önálló színház, művelődési ház. Ami van, az megrekedt egy gazdagabb magyarországi falu színvonalán, nem a város létszámához, anyagi lehetőségeihez méltó. Mindez persze tökéletesen illeszkedik a polgármester városfilozófiájához, amely szerint addig jó, amíg Budaörsre gyakorlatilag csak aludni járnak a lakosok. Ha szórakozni, szabadidőt színvonalasan eltölteni akarnak, akkor menjenek be a fővárosba. Így nem alakulnak ki közösségek és a városban élők többsége nem foglalkozik a helyi közügyekkel. „Ügyek” pedig vannak, lennének, ám ezekből sok nem kap nagy nyilvánosságot, mivel a polgármester a rendelkezésére álló pénzből gondoskodott arról, hogy az ő dicsőségét hirdesse minden helyben, kritikus hang ne jelenhessen meg a városban. Minderre jó példa volt a nyári főút-felújítás alatt történtek. Mint ismert, megújult az úttest egy része a Szabadság és a Budapesti úton. Ezt a városvezetés igyekezett úgy beállítani, mintha ez teljes mértékben saját beruházása lett volna, miközben a felét az állam fizette. A lakosok és főként a Budaörsön csak áthaladó autósok tájékoztatására azonban már nem maradt elég energia. Így gyakorlatilag egy átlagos budaörsi csak az utolsó pillanatokban értesülhetett az útlezárásokról. Az autósok pedig semmiféle tájékoztatást nem kaptak, nem kerültek ki figyelmeztetések. Így fordulhatott elő az, hogy egy eltévedt kamionos csak úgy tudott kijutni a Farkasréti útból, hogy letarolta egy ház kőkerítését, megrongálta az elektromos vezetékeket, egy napra áramszünetet okozva a környéken.
Az utóbbi időkben ugyanakkor Wittinghoff Tamás neve több országos politikai ügy kapcsán is megjelent és gyakorlatilag minden nyilvánosságot, testületi ülést kihasznál, hogy politikai véleményét közzé tegye. Ön szerint ez a hozzáállás mennyiben segíti Budaörsöt?
Finoman szólva semennyire. Nekem úgy tűnik maguk az ellenzéki politikusok sem igazán vevők rá. Egyre kevesebbet hallunk arról, hogy bárki, bármilyen ügyben igénybe vette volna Wittinghoff Tamás szakértelmét. Erre jó példa, hogy a Dobrev Klára által meghirdetett árnyékkormányban sem merült már fel a neve, pedig az sem volt egy veretes lista. Akivel pedig köztudottan jóban van, Karácsony Gergely sem mutatkozik mostanában vele, de lehet csak azért, mert még mindig a kis dobozkákat keresik Budapesten, talán itt Budaörsön is, amikbe külföldről érkezett mozgalmukba a több mint 500 millió forintnyi euró és font. A magát szabadságharcosnak beállító budaörsi polgármester folyamatosan konfrontálódik, harcot folytat a jelenlegi kormánnyal szemben, képtelen bármilyen komoly tárgyalásra, egyeztetésre. Számára mindig a saját, liberális ideológiától vezérelt véleménye, mondandója a legfontosabb, a város érdekei pedig csak harmad-, negyedrangú dolgok. Még akkor is, ha ezzel Budaörs érdekein esik csorba. Számos példát fel tudnék hozni arra, amikor egy előre átgondolt stratégiával, észérvekkel rengeteg pénz megtakarítható lett volna. Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem az az elsődleges, hogy egy fideszes, a fideszessel üljön le, hanem a tárgyalófelek legyenek nyitottak a megegyezésre, akarják a közös sikert. Azt gondolom, az a legalapvetőbb probléma ma Budaörsön, hogy ez a városért való odaadó munka, a kompromisszumra törekvő hozzáállás hiányzik a város élértől. Egy polgármesternek ugyanis mindig, minden körülmények között a város érdekeit kell szem előtt tartani, és ezért, ha kell okos kompromisszumokat kell kötni, és ha előre visz, csak akkor kell a konfrontálódást is felvállalni. Az ország jelenlegi vezetői nem ellenségei, hanem partnerei kívánnak lenni Budaörsnek. Elsődleges motivációnk tehát, hogy olyan vezetése legyen Budaörsnek, amelyben ez a fajta konszenzusra való törekvés megvan és nem az ellenségkeresés, a konfrontáció a célja. Harminckét év után itt az ideje a változásnak Budaörsön is. Jövőre lesz lehetősége a polgároknak változtatni az önkormányzati testület összetételén. Mi felkészültünk arra, hogy Budaörs is győztese legyen a 21. századnak.
