Imádjuk, amikor a baloldal aggódik. Amikor a kacsalábon forgó kastélyokban élő, luxusautókkal járó potentátok emésztik magukat a szegény emberek sorsa miatt, és éhezők, nyomorgók millióit vizionálják az utcákra. A hatalmas könnycseppek elmorzsolásán kívül valójában persze nem foglalkoznak a magyar emberekkel, a szociális érzékük csak saját magukra terjed ki. Pedig pénz az lett volna nemes ügyekre is, végül, nagy meglepetésre inkább saját zsebükbe tömködték a dollárokat. Ezt bizonyítja az a közel 2 milliárd forintnyi összeg is, amit Korányi Dávid kapart össze Amerikából a baloldalnak. Ennyi pénzből már valami jót is csinálhattak volna.
Karácsony Gergely volt tanácsadója nem kispályás, igaz a pénzszerzésen kívül nem ért máshoz, csak a sértődéshez és az üres szavakhoz. Ne feledjük, Korányi azt is kijelentette, hogy külügyminiszter akar lenni, vélhetően úgy érezte, hogy ha már sikerült 1.8 milliárd forintot beleönteni a baloldali csodaturmixba, akkor neki is jár valami ezért. De a csapat árnyékra vetődött áprilisban, a konc miatt fegyverszünetet kötő elvtelen baloldal pedig megint egymásnak esett. A hattyúdalnak itt még azonban nem volt vége, hiszen az egyik legnagyobb agytröszt, Márki-Zay Péter még ki is kotyogta a pénz létezését, most pedig a hatóságok és a titkosszolgálatok is nyomoznak tiltott kampányfinanszírozás miatt.
Korányi Dávid pedig meg van sértődve. Mert a dollárpapa úgy érzi, ő döntheti el, hogy ki hazánkban a demokrata és ki nem az. Hárommillió kormánypárti szavazó egyből ki is van zárva, az ő szavazatuk nem számít semmit, mert Korányi és elvtársai mondják meg, hogy mi az a demokrácia. Ez az ő olvasatukban egyetlen kimenetelt biztosít, azt, ha a baloldal nyeri a választást. Ellenkező esetben diktatúra van. Korányi dollárszagú fejtegetései között érdemes felfigyelni arra is, amikor dédmamája holokausztnaplóját emlegeti, melyben saját magát leplezi le, amikor így ir:
„Családom a fasizmust különösen, de a kommunizmust is megszenvedte. A családi legendáriumból, elsősorban dédnagymamám holokauszt naplójából, meg persze a szakirodalomból jól ismerem a diktatúrák természetét.”
Vélhetően az ötvenes évek szakirodalmát böngészhette a fiú, hiszen a fasizmus Mussolini Olaszországából ismerős, a zsidókat üldöző Hitler azonban náci volt. A kommunisták beszéltek Hitler esetében fasizmusról, és tanították így évtizedekig, szándékosan hamisan. Korányi dédnagymamája biztos adott volna egy tockost a New York-i ficsúrnak ekkora baromság hallatán, de a mai magyar baloldalnak tökéletes a Korányi-féle öntelt és tudatlan pénzeszsák. A nagy bukta után azonban más szelek fújtak, a vert sereg még a sebeket nyalogatta, de a szemlőhegyi boszorkánykonyhán a konyakosüvegek mellett az agytekervények is egymáshoz koccantak.
Gyurcsányék a külföldi sikertelen beavatkozást követően folytatták a maradék hazai baloldal teljes leuralását, és úgy akarták megtartani a kezdeményezést, hogy egy árnyékszéknyi csapattal árnyékintézkedéseket hozva árnyékkormányt alakítottak. Ennek persze semmi értelme nem volt. A társaság jó része viszont legalább megbízható kommunista, régi gyurcsányista, talán csak az különbözteti meg őket, hogy valaki után már nyomoztak, valaki pedig még előtte áll.
Az ingyen sört és örök életet ígérő árnyékkommandó nehezen vehető komolyan, hiszen tagjai korábban elképesztő kijelentéseket tettek, mint Dávid Ferenc, a gazdasági tárca árnyékminisztere, aki szerint túl sokat keresnek a magyarok, és elkótyavetyélt pénznek nevezte a fizetésemeléseket. De a pajzán lóbálás nagymestere, Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester is szerepet kapott a nagyrészt DK-s nevek között a gittegyletben.
Nem is érdemes folytatni a sort, elég, ha 2002 és 2010 közé repülünk vissza egy horrorgondolat erejéig, a mostani csapat legalább annyira szívtelen, kegyetlen és tudatlan. Az ötlet pedig láthatóan már most hamvába holt, hiszen egy felmérés szerint a magyarok több mint 70 százaléka elutasítja az árnyékkormányt, mindössze 22 százalék támogatja őket. Ez az arány a kommunistáknak a múltban is megerősítést jelentett, felhatalmazást az egyeduralom megszerzésére, és láthatóan most sem változtak meg. De ehhez kéne még egy kis pénz és egy új Korányi Dávid. A régit már elhasználták.
Szabó Gergő, a PestiSrácok főszerkesztő-helyettese
