A 2040TV Konkrét 2024. szeptember 18-i adása újabb érdekes adalékokkal szolgált azon beruházások esetében, amelyekre a BFE-s képviselők rendre a saját eredményeikként utalnak, vagy olyan mondatszerkezetekkel játszanak, hogy földi halandó ne tudja meg, hogy egyébként ezt a napelemet, vagy azt az útfelújítást nem a város fizette.
A műsorban az a Monostori-Kalovits Márk képviselte a BFE-t, aki ugye a Kossuth Lajos utca felújítását már a munkák megkezdése előtt, nyomtatott választási kiadványában az eredményei között sorolta fel, holott nem a város fizeti.
(a kép forrása: BKTV)
Ma sem okozott meglepetést a képviselő úr, süketelt, maszatolt, elhallgatott. Eleve szépen elhallgatta, hogy nem volt kötelező a megítélt pályázat teljes összegét, tehát a 100 százalékát 2022-ben lehívni. Ha a tervezési, közbeszerzési időszakot rövidnek találták a megadott határidőig, amíg a számlákat kellett volna benyújtani, akkor két éve kevesebbet is le lehetett volna hívni. Mondjuk annyit, amennyinek a szükséges 10 százalékát valóban erre a célra el tudott volna a megadott időben költeni a város.
Értjük, az a biztos pénz, ami már „zsebben” van, de ha úgy döntött a városvezetés, hogy az egészet lehívja, akkor különösen tekintettel kellett volna lenni a határidőre, függetlenül attól, hogy milyen technikai indokai voltak a késésnek.
Hiába hívta fel Kapitány Gábor (Fidesz-KDNP) képviselőtársa figyelmét arra, hogy nem lett volna kötelező az egész összeget lehívni, erre semmilyen érdemi reakció nem hangzott el. Helyette jött a kormánykritika és a város gazdálkodásának fényezése, de ez benne van a politikai pakliban.
Viszont amikor azt mondta Monostori-Kalovits képviselő úr, hogy képzeljük el, hogy milyen nehézség az, hogy a fel nem használt összeget 5 napon belül vissza kell fizetni, az már bizony bicskanyitogató. Vitapartnere ekkor felhívta a figyelmét arra, hogy a beruházásokra felvett pályázati forrásokat nem lehet másra költeni, tulajdonképpen céltartalékban vannak, így a visszafizetésük sem okozhat problémát. Erre mit reagált Monostori-Kalovits képviselő úr? Nem fogják elhinni! Semmit! Szépen a műsorvezetővel együtt áttértek egy másik témára.
Arra komolyan én sem számítottam, hogy a képviselő úr esetleg belátja, hogy jobban át kellett volna gondolni azt, hogy a határidő túl rövid lehet, így csak annyit hívjanak le, amennyinél biztosan megvalósul a 10 százalékos kifizetési igény. Nem látta be, jött a szokásos mantra, hogy más a hibás. Arra végképp nem számítottam, hogy a nyilvánosság előtt lesütött szemmel közli, hogy valóban nem okoz gondot visszautalni, mivel rendelkezésre kell, hogy álljon, hiszen a szokásos mártírszerepet megint el kellett játszani.
Helyette viszont kaptunk egy adag vádaskodást, jó kis pánikkeltést, miszerint az is lehet, hogy majd azt is vissza kell adnunk, amit már elköltöttünk, mert az állam meggondolja magát, és visszakéri a pályázati forrásokat. Olyan kifejezésekkel dobálózott, hogy „likviditási tervet” kell a városnak benyújtania. Jó ronda szó, kicsit ijesztőn hat, ez volt a cél. Pedig csak azt jelenti, hogy amíg a visszautalt pályázati forrást újra elérhetővé teszik, addig a város elkezdi saját forrásból a Pagony Óvoda fejlesztését és bővítését, amivel amúgy a városvezetés két évtizede adósa a környék gyerekeinek.
Nyilván az a jó minden budaörsinek, ha zömében pályázati pénzből valósul meg, de néhány luxusberuházás helyett már régen helyre kellett volna hozni és kibővíteni a Pagony ovit.
Még azért abbahagyott beruházást, félbehagyott utcafelújítást is vizionált, hogy jól aludjunk. Nyilván a Kossuth Lajos utcára gondolt, ami ugye már tavasszal az ő képviselői munkájának az eredménye volt.
(földváry)
