A hidegebb hónapok beköszöntével egyre több otthonban jelenhetnek meg a falakon az apró, sötét foltok. A penészedést sokan egyszerű esztétikai problémának tekintik, pedig a tartósan nedves, penészes lakókörnyezet légúti panaszokat és allergiás tüneteket is előidézhet. Mutatjuk, mire érdemes figyelni, és hogyan előzhető meg a probléma.
Miért éppen ősszel és télen jelenik meg a penész?
A fűtési szezonban gyakran megnő a lakásokban a páralecsapódás veszélye. A kinti hideg és a benti meleg közötti hőmérséklet-különbség miatt a nedves levegő a hidegebb falfelületeken, ablakokon és sarkokban lecsapódhat.
Különösen veszélyeztetettek a rosszul szigetelt épületek, a hőhidak környéke, valamint azok a helyiségek, ahol nem megfelelő a szellőzés.
A főzés, a zuhanyzás és a lakásban történő ruhaszárítás mind növelheti a levegő páratartalmát. Ha a nedvesség tartósan jelen van, kedvező környezet alakulhat ki a penészgombák szaporodásához.
Milyen egészségügyi problémákat okozhat?
A penész egészségügyi hatásaival Csonka Júlia természetgyógyász is foglalkozik a julia.hu oldalon megjelent, „Penész hatásai, vizsgálata, megoldások” című írásában.
A téma jelentőségét a nemzetközi egészségügyi szervezetek kutatásai is alátámasztják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a tartósan nedves, penészes épületekben élők körében gyakoribbak lehetnek bizonyos légúti és allergiás panaszok.
A penésznek való kitettség többek között az alábbi tünetekkel hozható összefüggésbe:
- Tartós orrdugulás, tüsszögés és torokirritáció.
- Köhögés, sípoló légzés és légúti irritáció.
- Szemviszketés, könnyezés és bőrirritáció.
- Meglévő asztmás tünetek súlyosbodása.
- Allergiás reakciók az arra érzékenyeknél.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden penészes lakásban élő embernél jelentkeznek panaszok, és a felsorolt tüneteknek számos más oka is lehet.
Kik számára jelenthet nagyobb kockázatot?
A penészes környezet különösen problémás lehet az asztmával, allergiával vagy krónikus légzőszervi betegséggel élők számára.
A legyengült immunrendszerű embereknél bizonyos penészgombák ritkán súlyosabb fertőzéseket is okozhatnak.
Ezért különösen fontos, hogy a tartósan penészes helyiségekben ne csak a látható foltok eltüntetésére törekedjünk, hanem a nedvesedés kiváltó okát is megszüntessük.
Öt egyszerű lépés a penészedés megelőzésére
A szakmai ajánlások szerint néhány mindennapi szokás megváltoztatásával jelentősen csökkenthető a penészedés kialakulásának esélye.
1. Szellőztessünk rendszeresen!
A rövid, intenzív szellőztetés segíthet a lakásban felgyülemlett nedvesség eltávolításában. Különösen fontos ez főzés és fürdés után.
2. Figyeljük a páratartalmat!
Egy egyszerű páramérővel ellenőrizhetjük a lakás levegőjét. A CDC ajánlása szerint a relatív páratartalmat lehetőleg 50 százalék alatt érdemes tartani.
3. Kerüljük a tartós páralecsapódást!
Ha rendszeresen vízcseppek jelennek meg az ablakokon vagy a falakon, érdemes megvizsgálni a szellőzés és a hőszigetelés állapotát.
4. Ellenőrizzük a rejtett helyeket is!
A penész gyakran a bútorok mögött, a külső falak sarkaiban vagy a fürdőszobai burkolatok környékén jelenik meg először.
5. Szüntessük meg a nedvesség forrását!
A penész eltávolítása önmagában nem jelent tartós megoldást. Ha a fal továbbra is nedves marad, a probléma visszatérhet. Nagy kiterjedésű vagy visszatérő penészedésnél szakember bevonása indokolt lehet.
A megelőzés nemcsak a lakás, hanem az egészségünk védelmét is szolgálja
A penészedés ellen a leghatékonyabb védekezés a megfelelő szellőzés, a nedvesség szabályozása és az épület hibáinak kijavítása.
A fűtési szezon kezdetén ezért érdemes alaposan átvizsgálni otthonunkat. Egy időben észrevett nedves falsarok vagy szivárgó vezeték kijavításával nemcsak a későbbi felújítási költségeket csökkenthetjük, hanem egészségesebb lakókörnyezetet is teremthetünk.
Források: Csonka Júlia – julia.hu, „Penész hatásai, vizsgálata, megoldások”; Egészségügyi Világszervezet (WHO); amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC).
