Charlie Kirk halálának évfordulójára

Charlie Kirk halálának évfordulójára Charlie Kirk sapkákat osztogat, mielőtt beszédet mond a Utah Valley Egyetemen, Oremben, Utah államban, 2025. szeptember 10-én. (Tess Crowley/The Deseret News)

Lelőttek egy jobboldali aktivisták az Egyesült Államokban – jött a hír 2025. szeptember 10-én. Először nem hittük el; biztos álhír, fake news! De egyre több hírportál, médium hozta le a hírt. Bizonyossá vált: Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista, keresztény hitvédő halott, háromezer fiatallal szemben lőtték le Utah államban, egy egyetemi kampuszon.

Teljesen ledöbbentünk. 2024 nyarán, július 13-án merényletet kíséreltek meg Donald Trump ellen az elnökségért folyó kampányban, a golyó csak azért kerülte el, mert épp elfordította a fejét, így is súrolta őt. Visszafelé menve az időben: ezelőtt nem sokkal egy charlottville-i villamoson késsel meggyilkolták Iryna Zarutska 23 éves ukrán menekültet. A gyilkos egy sokszoros visszaeső, Decarlos Brown Jr. volt, akit a bíróság jónak látott visszaengedni a társadalomba; az esetet a többi utas szótlanul végignézte. 2025. augusztus 27-én egy transznemű lövöldözött egy minneapolisi katolikus iskolában, a tanévnyitó szentmisén, megölve három gyermeket és megsebesítve 21-et. 2023-ban pedig egy 28 éves transznemű lövöldözött egy nashville-i iskolában, keresztényellenes gyűlölettől vezérelve megöl három kilencéves diákot.

Politikai gyilkosságok egy megosztott társadalomban

Nem, a fő probléma nem az Amerikában alkotmány által védett fegyvertartási jog. Egyrészt egyes statisztikák szerint a fegyvertartás tekintetében megengedőbb tagállamokban kevesebb a fegyveres bűncselekmény. Másrészt a fegyvertartás felszíni kérdés. Az Egyesült Államok megosztott társadalom. De nem gondoltuk volna, hogy a demokrácia egyik mintaállamában, a nyugati világ vezető hatalmának területén politikai gyilkosságokra kerülhet sor a 21. században, célba véve elnökjelöltet, politikai aktivistát. Ráadásul miközben a baloldal állandóan a szélsőjobboldali erőszak veszélyével riogat, ezek a gyilkosságok épp az ellenkezőjére engednek következtetni: a szélsőbaloldal a militarizált. A jobboldal elfogadja, hogy a világ tökéletlen, a baloldal azonban türelmetlenül szeretné a tökéletes világot megvalósítani, így a tolerancia nevében akár gyilkol is: akit intoleránsnak bélyegez, arra kiadja a kilövési engedélyt.

Charlie Kirk a vita és a szólásszabadság mellett állt ki

Charlie Kirk azt a műfajt művelte, amit a kortárs demokráciákban és a mai Magyarországon is szinte fetisizálnak: vitatkozott, párbeszédet folytatott. Kitette az asztalát egy egyetemi kampuszra, és a magukat felkészültnek tartó baloldali egyetemistákat hívta eszmét cserélni – rendszerint ő került ki győztesen a vitából. Ez nem csoda, hiszen eme egyetemeken már nem tartanak valódi vitákat, inkább biztonságos térként (safe space) tekintenek magukra – a woke-ideológia biztonságos terére. Szerintük a konzervatívokkal, keresztényekkel, jobboldaliakkal nem vitatkozni kell, hanem megvonni tőlük a szót, mert nem jár nekik a szólásszabadság. Charlie Kirk élt a szólásszabadság jogával, és nem vette el azt senkitől. Tőle ezért elvették az életét. Egy szerencsétlen, radikalizált, fiatal transznemű férfi tette ezt, saját sorsát is megpecsételve.

Egy modern kori mártír

Charlie Kirk egy modern kori mártír. Hogy vannak mártírok, arról tudunk. Hogy a kortárs világ is képes mártírokat „csinálni”, az a mai nyugati ember számára megdöbbentő; s hogy erre a nyugati világon belül kerül sor, az még megdöbbentőbb. Legyen Charlie Kirk halála figyelmeztető jel, élete pedig teremjen további gyümölcsöket!

Szilvay Gergely