A budaörsi képviselő-testület talán egyik legfontosabb döntése az adott évre vonatkozó városi költségvetés. Idén a február végi ülésen volt napirenden az előterjesztés és ez a testületnek alkalmat adott arra, hogy ki-ki elmondhassa véleményét Budaörs rövidtávú jövője kapcsán. A kialakult vitában két markáns álláspont feszült egymásnak. A jobboldal szerint az idei költségvetés már a kampányról és a túlzott költekezésről szól, míg a baloldali többség dehonesztáló kifejezések közepette adta elő, hogy a kormányzati megvonások ellenére kívánnak fejlesztéseket megvalósítani.
Az előző évek vitáinak tapasztalata alapján, ebben a ciklusban idén először nem adtak be módosító indítványt a költségvetéshez a Fidesz-KDNP képviselői. Czuczor Gergely képviselő, a Fidesz helyi elnöke lapunknak adott nyilatkozatában azzal indokolta ezt a lépést, hogy nem akarták elterelni a figyelmet magáról a költségvetésről. Eddigi tapasztalataik szerint, a többségben lévő BFE-s képviselők és Wittinghoff Tamás arra használta fel a jobboldali módosító indítványokkal szembeni vitákat, hogy eltereljék a város figyelmét magáról a tervezett költségvetésről. A hosszas és meddő álvitákkal a költségvetés lényegi pontjaira tulajdonképpen korábban alig maradt idő és energia. Az olyan jobboldali javaslatok, mint például a gazdapiac befedése és illemhelyiséggel történő ellátása, vagy a kis- és közepes vállalkozások működésének pályázat útján történő támogatása, vagy a tanulói buszbérletek összegének átvállalása, most is aktuálisak és nem tettek le ezek képviseletéről, de mint mondta, idén azt az utat választják, hogy a módosító javaslataikat év közben terjesztik majd elő, hogy érdemi vita alakulhasson ki ezen célokról.
De nézzük a számokat. A 2023. évi budaörsi költségvetés kiadási főösszege 28,7 milliárd forint. Igaz, ahogy azt a BFE képviselője, Monostori-Kalovits Márk megfogalmazta, ebből mintegy 9 milliárd forint ténylegesen nem létezik, csak technikailag, tehát összességében mintegy 19 milliárd forint áll rendelkezésre. A többit az előző évek költségvetési maradványaiból fedezik. A polgármester idén is elmondta, hogy szerinte törvénytelenül vonnak el majd 3,9 milliárd Ft-ot szolidaritási hozzájárulás címén Budaörstől, míg különböző jogcímen nagyságrendileg „csak” 2,7 milliárd Ft érkezik az államtól.
Hogy ez a 28 milliárd forint sok, vagy kevés, egy egyszerű, hétköznapi polgár nehezen tudja megítélni. Ami biztos, Budaörs mintegy 30 ezres lakosságához képest kifejezetten magas összegről van szó. Ám, mielőtt végzetes sebesüléseket szenvednénk e számháborúban, érdemes összehasonlításokat tennünk. Például 45,5 milliárdos főösszegből gazdálkodik a 150 ezres Miskolc, vagy a 40 ezres Dunaújváros 31 milliárdból, a 30 ezres Gödöllő 14 milliárdból, a szintén 30 ezres Ózd viszont mindössze 5,5 milliárdból, míg a szomszédos 15 ezer lakosú Budakeszi csupán 4,8 milliárd Ft-ból gazdálkodhat.
Az köztudott, hogy a rendkívül kedvező földrajzi adottságai miatt, Budaörs az iparűzési adónak köszönhetően az ország TOP5 leggazdagabb települései között szerepel. Talán pont az iparűzési adó idénre tervezett 12,5 milliárd Ft-os mértéke váltotta ki a legnagyobb vitát a napirend tárgyalásánál. Czuczor Gergely szerint a város vezetése ezúttal is tudatosan alultervezte ezt a sort. Tavaly például a betervezett mintegy 9 milliárdnál, majd másfél milliárd forinttal több érkezett be a város pénztárjába. Szó sincs tehát szerinte arról, amit a városvezetés kommunikál, hogy az elmúlt évek „okos és tudatos” gazdaságpolitikája miatt lehet idén komolyabb összeget, mintegy 4,5 milliárd forintot költeni fejlesztésekre.
A fideszes politikus szerint ezekből az elrejtett plusz adóbevételekből jut a kampány előtt fejlesztésekre. Mint mondta, az sem igaz, hogy az iparűzési adóbevételek emelkedése pusztán az inflációnak köszönhető, szerinte a kormány korábbi gazdaságélénkítő lépéseinek köszönhető, hogy a budaörsi cégek magasabb bevételekhez jutottak. Czuczor Gergely szerint a 2023-as budaörsi büdzsé tipikus választási költségvetés, a polgármesteri mozgástér a tavalyi 120 millió helyett idén már 240 millió Ft-os keret lett, míg az egyéb működési kiadások 2 év alatt 90 százalékkal nőnek. Az igazi előremutató fejlesztésekre ezúttal sem gondolt a város vezetése, akik szerinte az okos, fenntartható gazdálkodás helyett továbbra is pusztán csak üzemeltetve, felélik a város bevételeit.
