A hisztaminintolerancia egyre gyakrabban előforduló táplálkozás-élettani probléma.
Az akadémikus orvoslás szerint a hisztaminintolerancia okai az alábbiak:
A hisztaminintolerancia magas hisztamintartalmú élelmiszerek fogyasztása után jelentkező és/vagy a szervezetben felszabadult nagy mennyiségű hisztamin miatt jelentkező tünetegyüttes.
A hisztamint a DAO (diamino-oxidáz) enzim bontja le. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után allergiaszerű tünetek lépnek fel.
Holisztikusan, természetgyógyászként, az élelmiszertermelési láncot és az élelmiszerfeldolgozást jól ismerő agrármérnökként gondolkodva a hisztaminérzékenység esetszámának és súlyosságának növekedésében az elmúlt 20-25 évben az élelmiszerekben megjelenő két xenobiotikumot nevezem meg felelős okként.
A xenobiotikumok olyan mesterséges molekulák, amelyek a természetben nem fordulnak elő, vagy természetes molekulát olyan nagy mennyiségben használunk, ami nem volt jellemző az emberiség eddigi életében.
A hisztamin funkciója a szervezetben:
- Részt vesz a szervezet kialakításában, illetve a gyulladási folyamatok szabályozója.
- A simaizomokra is hat. A vérerek dilatációját biztosító simaizmokra gyakorolt hatásán kívül a szervezet egyéb a simaizmaira is hat. A simaizmok fontos szerepet töltenek be a keringési rendszerben, a légutakban, a tápcsatornában, az epe ürülésében, a lépben, a vizeletkiválasztó rendszerben és a bőrben.
- Befolyásolja a gyomorsavtermelést, így szerepet játszik a gyomorfekély kialakulásában.
- A központi idegrendszerre is hat, fontos szerepet tölt be az ébrenlét–alvás ciklus, a megismerési és gondolkodási tevékenységek, a táplálékfelvétel és a testhőmérséklet szabályozásában.
A hisztamin termelődése és lebontása a szervezetben:
A hisztamin biogén amin, a hisztidin esszenciális aromás aminosav biogén aminja. A legtöbb aminosavnak van biogén aminja. Az aminosavak mikrobiális dekarboxiláció útján képződött vegyületeit nevezzük biogén aminoknak (aminosav – CO2 = biogén amin).
Az élelmiszerek több-kevesebb hisztamint tartalmaznak. Az ételek tartósítása során a természetes bomlás során is képződik a hisztidin, a nevezett aminosavból a dekarboxiláz enzimtermelő baktériumok hisztamint termelnek.
Abban az esetben, amikor tökéletlen a fehérjeemésztés és felszívódás, a bél baktériumflórája diszbiozisos, a dekarboxiláz enzimtermelő baktériumok túlszaporodnak, ennek következtében képződik a vastagbélben nagymennyiségű biogén amin, többek között hisztamin is.
Az emberi test maga is termel hisztamint. A legfontosabb előállítási és raktározási helye a bél nyálkahártyák kötőszövetes rétegében (lamina propria) lévő hízósejt. Ha sérül a vastagbél nyálkahártya és a rossz, úgynevezett LPS gramm negatív baktériumok túlszaporodnak, az állandó antigén hatás miatt kialakul az úgynevezett hízósejt aktivációs szindróma (Mast cell activation syndrome, MCAS), amelynek eredményeként „ömlik” a hízósejtből a hisztamin.
Tünetek: szénanátha (rhinitis), légúti obstrukciók egészen a krónikus asztmáig, csalánkiütés (urticaria). A hisztamin értágító hatású, ezáltal csökkenti a vérnyomást, továbbá szabályozza az alvás–ébrenlét ciklust, az éhségérzetet, az endokrin rendszer működését. Nem kívánatos hatása a fejfájás, orrfolyás, alacsony vérnyomás, ödéma, a gyors szívverés (tachycardia), a masszív szívproblémák, gyomor- és bélbántalmak, a lágyabb széklet és akár a vizes hasmenés.
A hisztamin lebontásának a testben három fontos útvonala van:
- A DAO (diamino-oxidáz) enzim felel a lebontásért, a máj és a bélnyálkahártya sejtjei az enterociták is termelnek és raktároznak a DAO enzimet.
- HNMT (hisztamin N-metil-transzferáz) általi lebontás.
- A hasznos bél mikroorganizmusok acetilezéssel semlegesítik a hisztamint.
A DAO enzimet folyamatosan termelik a hasznos bélbaktériumok. Az egészséges embereknél a magas hisztamin tartalmú ételek a bél üregében nagymértékben „megtisztulnak” a hisztamintól. A fennmaradó hisztamin a bél nyálkahártyáján való áthaladáskor az ott lévő DAO enzim tovább tudja bontani a magas (káros) hisztamint. A máj DAO enzimje is részt vesz az optimális hisztamin szint szabályozásában.
A DAO érzékeny enzim, amelynek működését különböző anyagok jelentősen gátolni tudják, Az alkohol, különböző gyógyszerek hatóanyagait. A kívülről érkező hisztaminnal szemben az első védelmi vonal a bélben található DAO, továbbá itt bontódik le a bél rossz mikrobiomja által termelt hisztamin is. Ami itt nem bomlik le, a véráramon keresztül a májba érkezik. A májban a DAO enzim mellett a HNMT enzim, a második legfontosabb hisztamint bontó enzim.
Következő létező, de nem eléggé ismert probléma a xenobiotikumok hatása.
A GMO glyphosate rezisztens élelmiszerek hatása:
Hisztamin intolerancia alakulhat ki a GMO-os élelmiszerek és a GMO-s takarmányon előállított állati termékek fogyasztása esetén is.
Számos új tanulmány kimutatja a kapcsolatot a hisztamin intolerancia, a glyphosate tartalmú GMO-os élelmiszerek között. A glyphosate gátolja a cytochrom p450 enzimrendszer működését. A hisztamint lebontó DAO enzim is ebbe az enzim családba tartozik.
Néhány tanulmány bebizonyította, hogy a glyphosate tartalmú GMO-os szója és kukorica befolyásolja a bélcsatorna mikrobiom állapotát, a bél immunállapotát és az állatok máj- és vese funkcióját. A glyphosate közvetlen DAO enzim blokkoló hatását is kimutatták.
Ha küzd a hisztamin intoleranciával, akkor mindenképpen próbálja elkerülni a géntechnológiával módosított élelmiszereket és a GMO-os takarmánynövényekkel etetett állatok húsát, tejét és tojását.
A szabad aminosavként élelmiszerekbe rakott L–lizin szerepe a hisztamin érzékenységben:
Az élelmiszerekben az Európai Unióban 2006 óta engedélyezett a L-lizin szabad aminosav használata, ennek komoly kockázata van a hisztaminózis kialakulásában. A szabad aminosavak nehezen szívódnak fel, mivel a felszívódásukhoz úgynevezett hordozó (carrier) molekulát igényelnek. A carrier molekulák mennyisége limitált, ezért a lizin nem szívódik fel tökéletesen. A béltartalomban maradt lizinből a vastagbélben a dekarboxiláz enzimtermelő baktériumok megtermelik a lizin aminosav biogén aminját a cadaverint, magyarul a hullamérget.
A cadaverin önmagában is mérgező, de kimutatták, hogy fokozza a hisztamin toxicitást. Ez mutatja, hogy a biogén aminok közötti szinergikus hatás is lehet.
Mivel a DAO enzim bontja le a cadaverint is, amelynek a mennyisége adott esetben nagyon nagy is lehet. A cadaverin veszélyes máj toxikus biogén amin, emiatt leköti a szervezet teljes DAO enzim termelő kapacitását.
Az elmúlt közel két évtizedben az élelmiszeripar egyre nagyobb mennyiségben használja szabad aminosavként a L-lizint. Ez az „új” biogén amin (cadaverin) is gerjeszti hisztamin problémát. A glyphosate bél mikrobiom károsító hatása és a glyphosate DAO enzim termelődés gátlása és L-lizin használat kettős hatása az oka a megmagyarázhatatlan, nagyon durva hisztamin problémáknak.
Mester Károly agrármérnök, természetgyógyász
