Budaörsön – is – a költségvetést a jegyző állítja össze, aki előzetesen egyeztet a város költségvetési szerveivel, a szakmai háttérmunkát pedig a pénzügyi iroda végzi el, hiszen se a városvezetés, se a képviselők nem szakemberek, ez evidens.
De nem csak a költségvetési szervekkel kell egyeztetnie a jegyzőnek, hanem nyilván minden olyan városi „szereplővel”, amely költségvetési soron szerepel, leegyszerűsítve: pénzt kap a várostól. Nem, nem a polgármestertől kapják, és nem is a kabinetvezetőtől, aki valahogy minden előzetes tárgyaláson jelen van, hanem a várostól.
Tény, hogy a választásokkor adunk felhatalmazást arra, hogy ki vezesse Budaörsöt, kinek legyen többsége. Akinek többsége van, az határozza meg a költségvetés kötelező elemein felül a prioritásokat, az arányokat, a pénzügyi szakemberek pedig a városvezetés elképzelései és koncepciója alapján végzik el a feladataikat. De attól még nem az övék a pénz, övék csak a döntés, hogy mire fordítják.
Az aktuális városvezetésnek két lehetősége van: vagy hatalmi pozíciójából úgy állíttatja össze a költségvetést, ahogy neki tetszik, és semmilyen „beleszólást” nem enged az ellenzéknek, vagy pedig teret enged a kisebbségben lévő képviselőknek, hogy az ő meglátásaik is alakítsák a költségvetést.
Budaörsön a lehető legfelháborítóbb mechanizmus működik, ugyanis abszolút a városvezetés akarata érvényesül, de minden évben van egy színielőadás, amelyben megpróbálják bebizonyítani, hogy ez nem így van.
A helyi ellenzék nincs könnyű helyzetben, hiszen asszisztálnia kellene, mint mellékszereplő ehhez az előadáshoz. Ha ugyanis nem írnak módosító javaslatokat, akkor hallgathatjuk a polgármestert, hogy annyira tökéletes lett a költségvetés, hogy nem is akarják módosítani, ha pedig írnak, akkor azt csak arra használják fel a BFE tagjai, hogy a nyilvánosság előtt ekézzék őket, mert hogy nem szavazzák meg azokat, az biztos.
A testületi ülésen egészségügyi okokból Wittinghoff Tamás nem vett részt, így „helyette” Vágó Csaba kabinetvezető vitte a prímet, még ha néha elnézést is kért az ismételt szókérésekért. Sokat elárulhat azoknak is, akik nem tudják, hogy milyen hatalommal bír a kabinetvezető, hogy amikor beszél, rendszeresen többes szám egyes személyben fogalmaz.
Amikor Löfler Dávid (Fidesz) a korábbi évekhez hasonlóan ismét jelezte, hogy az egyeztetésekről nem tájékoztatják őket, azokon nem vehetnek részt, akkor Vágó Csaba azt válaszolta, hogy nyitottak az egyeztetésre hivatali részről, és hogy rendben lévő, hogy az intézményekkel történő szakmai egyeztetéseken nincsenek ott politikai szereplők.
Az utóbbi azért szerfölött mókás megjegyzés tőle, mert ő saját maga, mint kabinetvezető papíron nem az, de mint a polgármester kinyújtott keze, szeme és füle, valamint szócsöve, politikai főszereplő úgy, hogy nem szavazunk rá.
Egyébként nem csak az intézmények költségvetése szerepel a büdzsében, hanem rengeteg egyéb támogatás is civil szervezeteknek, egyesületeknek, amelyekről korábbi cikkeimben már írtam, és azok ugye nem kötelező feladatellátások, hanem opcionális támogatások.
Így ne nevezzük már azokat is szakmai egyeztetésnek, ahol a városvezetés közli, hogy rendben megkapod, amit kértél, mert tetszik, amit csinálsz, sőt, többet is, mert ideológiailag egy platformon vagyunk, vagy azt vágja oda, hogy csak a töredékét kapod annak, amire szükséged lenne, mert nem tetszik a működésed, a szemléleted. Nem csodálom, hogy ezeken nem szeretnének ellenzéki képviselőket látni, még a végén kiderülne, hogy mik is hangzanak el egy-egy ilyen megbeszélésen.
Kapitány Gáborral (KDNP) is egyeztettünk, mondta el Vágó, és többször is hangsúlyozta azt a testületi ülés során, hogy párbeszéd van a városvezetés és Kapitány között. Sőt, Vágó szerint a kommunikatív kapcsolatnak köztük eddig is voltak látható eredményei. Igen? Mégis mi? Azt érzékelem, hogy Kapitány a jófiú a kormánypárti képviselők közül – hasonló módon, mint a gazdakörös Kisberk Balázs volt korábban -, mivel őt nem sértegetik a BFE-s városatyák, de hogy a költségvetéssel kapcsolatban mire jutottak, az rejtély.
Tavaly is, idén is benyújtott Kapitány Gábor egy sor módosító javaslatot, amelynek a nagyobb részét visszavonta, kettőt pedig nem szavazott meg a BFE-s többség. Persze csak tartózkodtak, hiszen őt liblingnek tartják, szemben Czuczor Gergellyel és Löfler Dáviddal. Ő nem kapta meg a nyilvános dorgálást, hogy miért írogat módosítókat ahelyett, hogy év közben egyeztetne a polgármesterrel, vagy a kabinetvezetővel arról, hogy mit szeretne.
Nyilván azért nem, mert ő bejár hozzájuk, ezt magától Vágó Csabától tudjuk. De ha a remek kapcsolat és a háttéregyeztetések miatt a költségvetésbe bekerültek Kapitány javaslatai, akkor minek nyújtott be továbbiakat, aminek a nagyobb részét ráadásul vissza is vonta? Persze lehet, hogy kapott ígéreteket a „demokrácia nevében” az utolsó pillanatban, amit vagy betartanak, vagy nem, de ezt a műsort már tavaly is végignéztük. Akkor is csak díszletnek tűntek a visszavont javaslatok.
„Színház az egész világ”- írta Shakespeare Szabó Lőrinc fordításában, és a Wittinghoff Tamás által vezényelt testületi ülésekre ez valóban igaz.
(Földváry)
