Pedig mekkora dobpergéssel érkeztek a momentumos ifjak néhány évvel ezelőtt. Ők voltak az új generáció, akik ugyan egyből a magyar olimpiai álom sárba tiprásával kezdték pályafutásukat, akik mindenre csak nemet tudtak mondani, de valljuk be, nem is voltak olyan kevesen, akik esélyt adtak volna a nagy csapatnak és szimpatikusnak találták a Fegyőr-féle brigádot.
Aztán kiderült, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül egy liter tej, az atomerőművek paraméterei is komoly problémát jelentettek, és az is egyre szembeötlőbb lett, hogy sok régi kommunista sarja is szerepet kapott a csapatban, szóval egy új SZDSZ-t láttunk szárnyat bontogatni. A tudásról, tehetségről csak beszéltek, a gyakorlatban porig égették magukat, a hangjuk harsány volt, a tetteik szárnyaszegettek, ezt pedig a magyar emberek nagyobbik fele gyorsan rögzítette is.
Most pedig eljutottak a mélypontra. Lehet, hogy lesz még lejjebb, de nehéz lesz alulmúlni a legutóbbi kordonbontó szeánszhullámot, ahol háromszor is nekirugaszkodtak a semminek, és hiába fájt nagyon, újra és újra fejjel mentek a falnak, miközben fennhangon rikoltották, hogy most aztán jól megadták a fránya Orbánnak. Nem gondoltuk volna, hogy valamikor igazat fogunk adni Gyurcsánynak, de amikor gyengének, középszerűnek és tehetségtelennek nevezte a baloldali politikusokat, akkor nem tehettünk mást, egyetértettünk vele. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a nemzet szemkilövetője ettől még sosem lesz minimálisan sem vállalható figura, erkölcsileg elfogadhatatlan, hogy egyáltalán még politizálhat, de ha a baloldali becsületet és szabályokat nézzük, akkor érthető, hogy miért mondta hetykén, hogy miért ő vonuljon vissza, menjenek inkább a többiek.
A baloldal szemétdombján jelenleg Feri az úr, ez kétségtelen. Ez pedig elképesztő szegénységi bizonyítvány a komplett dollárbaloldal számára, akik 1, 2 és szerencsés esetben 3 százalékos pártocskákkal a hátuk mögött beszélnek a többségről, a rendszerváltó magyar társadalomról. Az ellenzék, a baloldal teljes nihilbe süllyedt, külföldi pénzekkel, külföldi érdekeket képviselnek, a magát frissnek és generációváltónak nevező Momentum pedig eközben építési területen bohóckodik a Várban, és úgy próbálja felhívni a figyelmet magára, hogy a ködöt szurkálja. A székház büdösbogara, Hadházy megérezte, hogy itt is földhöz vághatja magát, ezért ő is csatlakozott a performanszhoz és hozta is a formáját, vergődött, rikoltozott, majd nagy bölcsen elmondta, hogy ez a TÍZ ember kevés lesz még a rendszerváltáshoz, de legközelebb talán többen lesznek, akkor pedig kő kövön nem marad. Biztos így lesz. Ötlettelenség, rosszindulat, a magyar emberek akaratának teljes negligálása, ez a mai baloldal, Gyurcsány pedig joggal dörzsöli a tenyerét, hiszen ahelyett, hogy a parlamenten kívül siránkozna a maradék munkásőrrel karöltve, vagy az elrabolt szemlőhegyi villából kiköltözve csomagolná a hamburgereket egy gyorsétteremben, még mindig élet és halál ura a baloldalon. A kordonbontó takaréklángelmék és a többi szerencsétlen baloldali politikus tehetségtelensége és ostobasága tett róla, hogy ismét az őszödi böszme oszthassa a lapokat, akinek meg sem kell erőltetnie magát, ha meg akarja leckéztetni a többieket. Ezek után csak abba gondoljon bele mindenki, hogy mi lett volna, ha az egymást lehülyéző, szétszalámizó gyötrelmes vert sereg jutott volna hatalomra. Ez lenne az alternatíva? Kordonbontó, üresfejű hülyegyerekek és az országot egyszer már lenullázó, gonosz szemkilövető? Lehetett választani, a magyarok pedig bölcsen meg is tették. Soha többet baloldalt!
Szabó Gergő, a PestiSrácok főszerkesztő-helyettese
