A Budaörsi Tanoda közel harminc éve bizonyítja, hogy egy civil kezdeményezés hosszú távon is képes valódi társadalmi hatást elérni. Lakatos Györggyel a kezdetekről, az intézményesülésről, a DigiTanoda tapasztalatairól és a közösségformáló eszközökről beszélgettünk.
Hogyan indult a Budaörsi Tanoda, és mi volt az alapító szándék?
A kilencvenes évek végén, 1998-ban indultunk, teljesen informálisan. Nem volt mögöttünk alapítvány és nem rendelkeztünk állandó hellyel sem. Budaörsi és budapesti fiatalok fogtak össze azzal a céllal, hogy segítsenek azoknak a gyerekeknek, akik anyagi okokból nem jutottak különórákhoz, és az iskolában nem
tudtak megfelelően teljesíteni. Korrepetáltunk, tanulásban segítettünk, fejlesztettük az alapkompetenciákat ott és úgy, ahogy éppen lehetett.
Mikor vált láthatóvá a munka eredménye, és hogyan lett ebből intézmény?
Néhány éven belül látható fejlődés indult el a gyerekeknél, amit az iskolák is érzékeltek. A tanulók maguk mondták el, hogy a tanodában kapnak segítséget. Ez gyorsan eljutott az önkormányzathoz, amely először egy nyári, három hónapos időszakban támogatta a munkát, majd fokozatosan egyre hosszabb időtartamra. Kezdetben az önkormányzat közvetlenül fizette az egyetemi hallgatókat és
önkénteseket, végül 2004-ben megalakult a Budaörsi Tanoda Alapítvány.
Hol működött és működik a tanoda?
Az első időszakban ideiglenes helyszíneken dolgoztunk, majd a Polgárok Házában kaptunk lehetőséget a működésre. Néhány évvel később a Templom téren egy közel száz négyzetméteres, korábban üresen álló lakrész lett az állandó bázisunk.
Milyen szerepet játszott a DigiTanoda a covid idején?
A járvány alatt nélkülözhetetlenné vált. A gyerekek nem járhattak be, a szülők sok esetben nem tudtak segíteni a tanulásban, ezért online tartottuk velük a kapcsolatot. Házi feladatokat oldottunk meg, közösen olvastunk, vetélkedőket, zenei és táncos foglalkozásokat szerveztünk. Egy idő után nemcsak helyi szinten, hanem országosan is bekapcsolódtak tanodák, intézmények és családok, volt olyan alkalom, amikor több
tízezren követték a programokat.
Miért szorult vissza később az online forma?
Szándékosan. A személyes jelenlét pótolhatatlan, a közösségépítés nem működik kizárólag az online térben. A DigiTanoda ma már inkább kiegészítő eszköz: időnként vetélkedők, alkalmi programok formájában jelenik meg, de a hangsúly újra az együttléten van.
Miért kap hangsúlyos szerepet a népzene és a néptánc?
A tanodában dolgozók döntő többsége pedagógus, többen művészeti képzésben is részt vettek. A népzene és a néptánc kiválóan alkalmas a különböző képességek fejlesztésére, és bizonyíthatóan pozitív hatással van a tanulásra, a mentális állapotra és a szociális készségekre is. Ezekre épül az országos utazó programunk, amellyel több településen tartunk foglalkozásokat.
Hogyan kapcsolódik mindehhez a sport?
A mozgás szintén fontos közösségformáló eszköz. Amatőr labdarúgócsapatot hoztunk létre, rendszeresen nevezünk különböző tornákra, és mi magunk is együtt sportolunk a gyerekekkel. A közös játék erősíti a kapcsolatokat és jó mintát ad.
Kik számára nyitott a Budaörsi Tanoda?
Elsősorban a budaörsi fiatalokat célozzuk, de járnak hozzánk Törökbálintról, Budakesziről és Budapestről is. A lényeg, hogy legyen valamilyen kötődésük a városhoz. A cél a támogatás, nem pedig a kizárás.
Mire a legbüszkébb a hosszú évek munkájából?
Arra, hogy folyamatos morális és szakmai visszajelzéseket kapunk, és hogy a Budaörsi Tanoda nemzetközi szinten is ismertté vált. Testvérvárosi kapcsolatainkon keresztül Szlovákiában és Németországban is bemutathattuk a működésünket. Szeptember közepén Bretzfeldben jártunk, ahová kifejezetten azért hívtak meg bennünket, mert nagy érdeklődéssel figyelték a Budaörsi Tanoda működését. Fontos
volt számunkra ez a meghívás, mert visszaigazolta, hogy az a szemlélet és módszer, amellyel dolgozunk, nemcsak helyi szinten működik, hanem máshol is értéknek számít.
- boroo –
