Azt én nemes egyszerűséggel szégyennek tartom, hogy egy 30 ezres kisvárosban, amely az országban az egyik leggazdagabb, amely ráadásul több értékelés alapján hazánk legfejlettebb városa saját kategóriájában, nincs méltó méretű épülete a művelődési központnak.
Az pedig még tovább rontja a siralmas helyzetet, hogy külön épülete sincs a művelődési háznak és a színháznak. Az ugyan nem lenne egyedi eset, hogy egy település minden közművelődési tere egy épületkomplexumban van, tehát ez a megoldás is elfogadható lenne, de ahhoz olyan épületre volna szükség, amely erre méretében és felszereltségében egyaránt alkalmas.
Igaz, azzal, hogy művelődési központunk bizonyos programjainak a Közösségi Ház és a Nyugdíjas Ház ad otthont, mint a JMMK tagintézményei, talán valamelyest javult a helyzet az utóbbi években, de csak valamelyest.
A színházhoz tartozik, így városi fenntartásban van még az Ifjúsági Klub is, a Templom téri Zichy kastély sorsa viszont egy külön történet, amely most a BABtérnek és a PostART-nak ad otthont. Utóbbiak ugyanis nem a város intézményei, a támogatások pedig más lapra tartoznak, arról más alkalommal ejtek szót, többet is.
Ezen írásom most kimondottan a Jókai Mór Művelődési Házról szól, arra igyekszem rámutatni, hogy városi intézményként mennyire nem méltó az az épület, amelyben közművelődési feladataikat el kell látniuk, amelyben színvonalas programokat szeretnének szervezni.
A szomszédos Törökbálint, feleakkora lakosságszámmal, és alacsonyabb városi bevételeivel 2007-ben egy olyan művelődési központot adott át a város szívében, amely 4000 négyzetméteren várja a polgárokat, amely minden korosztály, minden közművelődési igényét kielégíti, mivel adottak hozzá a szép, tágas közösségi terek.
Az épület, amely a régi művelődési ház és a könyvtárépület rekonstrukciója, építészeti nívódíjat kapott. Sok program egyszerre valósulhat meg az intézményben, ugyanis a nagy színháztermen kívül több mint tíz (!) különböző méretű terme van, ezeken felül külön művészeti, sport terme, stúdiója és a zenekaroknak próbaterme is. Sokat „elárul” az intézményről, hogy vállalati rendezvényekre, civil szervezetek eseményeinek, sőt, lakodalmak és keresztelők megtartására is alkalmas.
Jól érzékelteti a két városvezetés szemléletbeli különbségét, hogy akkortájt, amikor Budaörs felépítette a megalomán városházát lassan 20 éve, Törökbálint művelődési központot épített. Budaörs ilyet azóta sem, pedig a JMMH és a Latinovits Színház közös épületénél még sok családi ház is nagyobb a városban. Ha a városháza mellé tennénk, olyan lenne, mintha a művelődési ház egy melléképület lenne a kertben.
Törökbálint 4000 négyzetméteres kulturális központot épített, Budaörs csak felújítgatott, és funkciókat kapcsolt össze, mint például a szép korúaknak szervezett programok áthelyezése a Nyugdíjas Házba, amelynek megépítésére amúgy szintén iszonyú sokat kellett várni. Budaörs 7500 négyzetméteres hivatalt épített, Törökbálint az új Munkácsy Mihály Művelődési Ház megvalósítása után egy évtizeddel 2400 négyzetméteres városházát. Kinek mi a fontos, mi volt a prioritás….
Összehasonlításképpen hozok még két példát. Jókai Mór nevét viseli Pápa művelődési és szabadidő központja is, a település hasonló lakosságszámú, mint városunk, viszont bevétele sokkal alacsonyabb. Pápa bővelkedik csodálatos barokk épületekkel, közülük sok közművelődési színtér is. Az Erzsébet téri épület a 80’-as években épült, így stílusa is azt a kort idézi, viszont a méreteit össze se lehet hasonlítani a budaörsivel, és 2019-ben teljesen fel is újították. Színházterme majdnem 500 férőhelyes, így nagyszínpadi produkcióknak ad helyet.
Ugyancsak Jókai Mór nevét vette fel az 1500 fős Bana község művelődési otthona nagyon szépen felújított, méreteit tekintve tökéletes a község számára, hiszen a nagyterme 200 fős, így minden nyolcadik banai egyszerre ott lehet egy rendezvényen. A budaörsi színházterembe se férnek be sokkal többen…
Ha Budaörsön ilyen ütemben épülnek a főúton (is) a társasházak, lassan a művelődési ház a színházzal együtt a legkisebb épület lesz. Persze a cinizmus szólt belőlem, itt még szerencsére nem tartunk.
Arról, hogy a két intézmény mennyire harmonikus viszonyban tudja „megosztani” egymás között a nagyobb családi ház méretű épületét, hallottam már ezt-azt, de maradjunk annyiban, hogy igen nehéz helyzetben vannak, és nagyon szimpatikusak a nyilatkozataik a kényszerű „társbérletről”, kiemelve az együttműködés fontosságát, a közös célokat.
Február 18-án ünnepeljük az írófejedelem, Jókai Mór születésének 200. évfordulóját, amelyről természetesen a Jókai Mór Művelődési Ház is megemlékezik és 2025-ben különböző programokat is szerveznek a jubileumi év kapcsán.
https://www.jmmh.hu/rendezvenyek/200-eve-szuletett-jokai-mor
Sok sikert kívánok a programokhoz, és reménykedek, hogy Budaörs, Magyarország legfejlettebb városa valamikor méltó épületet biztosít saját intézménye számára.
(Földváry)
