HellóWien – Keresztes Csaba írása

A fenti cím nem helyesírási hiba, még ha annak is látszik. Tréfásan így emlékeznék meg Igazságos Mátyás 1477 október 31.-én bécsi kalandjáról. De ugyanez a nap a reformáció emléknapja is…. A közéletben – és mint mindig, most is: tisztelet a kivételnek- sajnos az angolszász Halloween ünnepet nyomják a torkunkon le, annak minden vásári, csiricsáré értelmetlen és öncélú tartozékával. A nagy hangzavarban, rémisztő alakok és harsány viselkedést reklámozó médiumok takarásában elfeledjük,mit is tudnánk, akarnánk ünnepelni.


Először is Mindszentek, majd Halottak napja,- mikor az emlékezés, elcsendesülés reflekció kellene előjöjjön, gondolva azokra, kiknek példáján, segítségével szeretetében felnőttünk, emberré váltunk.

Továbbiakban akár a Mátyásra, – hiszen nem kis tett volt a cseh és ausztriai kalandozása, és ennek köszönhetően is alakult úgy történelmünk,- rokoni és hatalmi ágakon,- hogy még a XIX.-században is nagyhatalmi pozíciónak örvendett a magyarság,- a Monarchia bukásáig.

Másodszor a reformáció ünnepe, aminek én a világi jelentőségét emelném ki: megszületik az irodalmi magyar nyelv, ennek gyakorlásának, oktatásának igénye. Nélküle nem lehet tudni, még mindig latinul vagy németül imádkoznánk. Ennek ellenére ezt nem ünnepeljük, sőt nem is említjük. Mindennapivá vált, megszokottá, magától értetődővé.


Az értékeshez hozzászokunk, az értéktelent dicsőítik. De hogyan is várjuk el a médiától, sőt az egyszerű halandótól a mindennapi gondjai mellett ezt a tudást amit ápolni kellene, ha a szellemi vezetők hanyagolják, nem tartják említésre méltónak.

Ha kis városunk templomában történik, hogy nemzeti ünnepen beszedik a magyar zászlót? Ha magyarságunkra nem mint ápolandó kincsre, hanem jó esetben eszközként tekintünk, és majmolva ünnepeljük idegen népek idegen ünnepeit.

A reformáció a maga idejében a liberalizmus jó és szótári értelmében vett haladásként is felfogható. Az új befogadása , ha értékes, kötelező. Nem elutasítónak, gondolkodónak kell lenni, de ugyanakkor érték őrzőnek is.

A tökfaragás nem amerikai találmány, hagyománya volt errefelé is. A rossz szellemek elűzésének szokása számunkra sem ismeretlen- csak nem tél elején, hanem a végén.
Haladjunk és őrizzünk.
Békesség Istentől.