Mindenszentek és halottak napja

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek, latinul: festum omnium sanctorum a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján a temetőkben rendbe teszik, virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.  Mindenszenteket korábban pünkösd után ünnepelték, a 9. században, IV. Gergely pápa döntése értelmében került november 1-jére.

Magyarországon, mintegy 50 év után ismét, 2000-ben lett ismét Mindenszentek napja munkaszüneti nap. A mindenszenteket megelőző naphoz kapcsolódik halloween, a kóbor lelkek kelta ünnepe – az angol All Hallows’ Eve kifejezésből származó elnevezés magyarul annyit tesz, mindenszentek előestéje.

Halottak napja jóval későbbi eredetű. Először a bencések ünnepelték, majd a 14. században ezt a teljes katolikus egyház átvette. E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szerettek emlékére. A szokáshoz kapcsolódó népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

(forrás: MTI)