Távozik a budaörsi Jakob Bleyer Heimatmuseum éléről Dr. Gajdos-Frank Katalin, aki 2011 óta állt az intézmény élén. Munkássága 15 éve alatt országosan ismert intézménnyé alakította a budaörsi nemzetiségi múzeumot, nagy hangsúlyt fektetve a hagyományok megőrzésére és továbbadására.
Mindig is hangsúlyozta, hogy ez a poszt számára nem pusztán csak munka, magyarországi német származású révén szívügyeként tekint rá. Úgy fogalmazott, kiemelten fontosnak tartja, hogy az emberek megismerjék a múltat és ápolják hagyományaikat, mert csak így érthető meg igazán, honnan jövünk és merre tartunk. Tevékenységét több komoly szakmai elismerés is díjazta.
Dr. Gajdos-Frank Katalin a közösségi média-felületén közzétett levélben indokolta döntését. Ezt itt változtatások nélkül tesszük közzé:
A fenntartónak (Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata/BNNÖ vezetésének) az elmúlt években, különösen az utóbbi pár hónapban, más dolgok fontosabbá váltak, mint eddigi munkám múzeumvezetőként és nagyszüleink anyanyelve, a német nyelv. És miután az elért szakmai értékeket fenntartónk ugyancsak figyelmen kívül hagyta, rendszeresen kritizálta, ezért, mivel a nevemet már nem akartam ehhez adni, közös megegyezéssel elbúcsúztunk egymástól.
Szakmai munkánkat, az élő múzeumot azonban szerencsére sokan értékelték és támogatták. Ezúton is köszönöm Budaörs Város Önkormányzata, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, a Nemzetiségi Államtitkárság, a Tájházszövetség, a Német Nagykövetség és az Ifa (Institut für Auslandsbeziehungen), továbbá tisztelt Ombudsfrau, ill. az évek óta együttműködő bel- és külföldi partnereink – többek között a Verein Deutsche Sprache, az Österreichische Landsmannschaft und Schulverein, az ulmi múzeum (DZM), a tatai Német Nemzetiségi Múzeum, a Néprajzi múzeum, a Skanzen, a bretzfeldi partnermúzeumunk, az LDU (Landsmannschaft der Deutschen aus Ungarn), a Budaörser Heimatverein, a Haus der Tiroler Geschichte (Südtirol), a St. Gerhards Werk Stuttgart, a Frauenverband im BdV, a Stiftung der Vertriebenen in Sachsen, a Deutsch-Ungarisches Jugendwerk, a Landsmannschaft der Donauschwaben in Oberösterreich, a Hermann-Niermann-Stiftung, a Neue Zeitung, a Deutsche Bühne, a Sváb archívum, a Lochberg Tánccsoport, a budajenői Magtár, a Magángyűjtők köre, a Deutschklub Tarján -, továbbá az óvodák, iskolák, egyetemek, a PEDAGÓGUSOK, a sváb írók és művészek, kül- és belföldi BARÁTAINK, diplomata partnereink, budaörsi HONFITÁRSAINK – többek között a német nemzetiségi tanárok, a Lyra, Wunderkäfer, Stammtisch, JBG, Kulturverein, Kertbarátok, Budaörs-Bretzfeld baráti kör-, valamint múzeumi KOLLÉGÁIM, a Heimatmuseum-csapat közreműködő segítségét az elmúlt másfél évtizedben.
Jó csapat voltunk, igazi ‘Brückenbauer’, hídépítők, – kedvelt, sikeres projektjeink; élő, támogató kapcsolataink és értékes díjaink (Év Tájháza, 2018, Év Múzeuma, 2020) ezt bizonyítják!
„A Te történeted a mi történetünk. Egy épület, melynek múltja van” mottónkhoz hűen, mely sorok vezetésem óta az egyik kiállító térben olvashatóak, több száz program és több tucat kiállítás került megrendezésre minden korosztály számára (köztük országos, határokon átívelő tudományos projektek ill. különlegességek, mint a LEGO, a múzeumi kabala ‘Csiri’, animációs filmek, Oldtimerek vagy a németországi utazások az iskoláknak), valamint a műemléképület teljes felújítása, a múzeumkert rendbe tétele (benne Kindermuseum, Kräutergarten, szaletli, „Elűzetés”-tanösvény) és jelentős beruházások (a fenntarthatóság jegyében) valósultak meg.
Megtisztelő, hogy vezetésem alatt a Jakob Bleyer Heimatmuseum a magyarországi németség egyik zászlóshajós intézményévé vált. Nem unatkoztam, de ezzel együtt szeretettel gondolok vissza, – talán azért, mert sváb nagyszüleim, dédszüleim gondolatban mindig velem voltak.
Danke, Heimatmuseum! Svábnak lenni jó!
