1986 április 1-én, azaz pontosan 40 éve nyerte el a város státuszt Budaörs. A korábban néhány ezres lélekszámú község a hetvenes évek elején kezdődő lakótelep-építéseknek köszönhetően a nyolcvanas évek végére már majd 20 ezres, egészen pontosan 19 832 fős lakossággal bírt. Többek között ez is indokolta a városi rang elnyerését.
A településről először egy 1236-ban írott oklevélben olvashatunk, amely Ewrs néven említi. A név eredete vitatott, a legvalószínűbb, hogy egy, a még a honfoglalás előtt a térségben élő, kavar eredetű népről nevezték el.
Már a középkorban híres szőlő és bortermelő vidékként könyvelték el, ez pedig csak erősödött, amikor a 18. század elején a török kor miatt elnéptelenedett vidékre a térség tulajdonosai, a Zichy grófok sváb földműves telepeseket hívtak be. Ettől az időszaktól egészen a második világháborút követő évekig a település többségét a svábok adták, hagyományaik a mai napig meghatározzák Budaörs kulturális örökségét.
A két világháború között Budaörs az itt termő őszibarackjáról vált ismertté egész Európában. Az 1930-as években a Trianoni békediktátummal összefüggésben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések szinte ellehetetlenítették az itteni bor exportját. A szőlő termést ráadásul többször is „elvitték” a betegségek, így a helyi svábok úgy döntöttek, ideje a profilváltásnak. Ez pedig akkora siker volt, hogy néhány évvel később már a szinte fogalommá vált budaörsi barackból egy szezonban mintegy 600-800 vagonnyi gyümölcs indult el Európa országaiba a budaörsi pályaudvarról.
Néhány évtizeddel később azonban a budaörsi pályaudvar egy sokkal szomorúbb történetnek lett a főszereplője, innen indult ugyanis 1946. január 19-én az első vonat a kitelepített németekkel. A tragikus események következtében Budaörs lakosságának a 85 százaléka kényszerült otthona elhagyására.
A második világháborút követően többször is felmerült, hogy Budaörsöt Budapesthez csatolják, ám ezt a város vezetői megakadályozták. Aztán a már említett lakótelep-projektek megtöbbszörözték a helyi lakosságot majd a várossá válás komoly infrastrukturális fejlesztéseket is eredményezett.
A rendszerváltást követő években a térségbe települő multicégek adói Budaörsöt az ország egyik leggazdagabb településé tették. Az első szabad önkormányzati választások eredményeképp 1990-ben dr. Csathó István lett a polgármester, ám ő alig egy év után lemondott tisztségéről. Helyére Wittinghoff Tamás, SZDSZ-es politikus került, aki azóta is betölti a polgármesteri posztot.
A város vezetése egész évben tartó ünnepi programokkal ünnepli a várossá válás kerek évfordulóját. Hogy mik lesznek azok, megtalálhatjuk a budaors.hu oldalon
