A Nepomuki Szent János Katolikus Templom kertjében tartotta a Székely Szabadság Napi megemlékezését a Budaörsi Székely Kör.
A rendezvényt Szilágyi András nyitotta meg, majd János atya hívta közös imára a megjelenteket.
Ezt követően Czuczor Gergely, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje mondta el köszöntő beszédét.
Czuczor Gergely beszéde:
Tisztelt Székely Honfitársaim! Tisztelt ünneplők!
Március nekünk magyaroknak a szabadság hónapja. Fejet hajtunk azok előtt, akik életüket adták a hazáért, a szabadságunkért. Ma azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a 172 éve Marosvásárhelyen kivégzett székely vértanúkról. Ők nemcsak a székelység, hanem az egész magyar nemzet hősei. Bátorságuk, hitük és hazaszeretetük ma is erőt ad minden magyarnak.
A székely vértanúk példája arra tanít bennünket, hogy a szabadságot soha nem adják ingyen. A szabadságért minden időben ki kellett állnunk, hittel, bátorsággal és összefogással. Szabadságszeretetünk tartóoszlopai az identitásunk, nyelvünk és kultúránk megőrzése.
A mi nemzetünk határokon átívelő közösség, mert határa csak az országnak van, a magyarságnak itt a Kárpát-medencében nincsen. Magyarország ezért vállal felelősséget minden magyarért, éljen bárhol a világban. Ennek a nemzeti kormánynak köszönhetően 2010 óta több mint 1,1 millió határon túli magyar kapott állampolgárságot.
A nemzetpolitika tettekkel is bizonyított az elmúlt 16 évben. Gazdaságfejlesztési programok segítik a magyar közösségek boldogulását a szülőföldjükön. Hiszünk abban, hogy az erős magyar közösségek alapja az erős helyi gazdaság. Ha van munka, van jövő, és van megmaradás is.
Kedves Budaörsiek! Kedves Barátaink!
Látjuk, hogy határon túl a magyar és székely nemzeti jelképeink körüli viták még ma sem értek véget. Különösen nehéz helyzetben vannak kárpátaljai magyar testvéreink a háború árnyékában. Ők nap mint nap a megmaradásért küzdenek, miközben őrzik a magyar nyelvet és kultúrát. Magyarország a békében érdekelt.
A célunk az, hogy a háború ne terjedjen tovább, és ne veszélyeztesse a családjaink biztonságát. Nekünk az a feladatunk, hogy megvédjük a magyar embereket és támogassuk a szülőföldön maradó közösségeket. A székelység mindig különleges értéket adott a magyar nemzetnek. Talán Nyírő József egyik mondata adja ezt leginkább vissza: „nemessé a király tehet valakit, de székelylyé csak az Isten.”
A székelyekre az anyaország mindig számíthat, és mi nemzeti-konzervatívok vagyunk az a politikai erő, amelyre a székelyek is mindig számíthatnak. A székely szabadság ügye a magyarság közös ügye. A területi autonómia nem valaki ellen irányul, hanem a közösségek megmaradását szolgálja.
Az önrendelkezés a szülőföldön való megmaradás egyik legfontosabb biztosítéka. Tiszteljük a hősöket,
akik életüket adták a szabadságért, és dolgozzunk azért, hogy a magyarok a Kárpát-medencében békében, biztonságban és méltóságban élhessenek. Álljunk ki közösen a szabadságért, a nemzetért és a magyarság jövőjéért!
Köszönöm, hogy meghallgattak! Éljen a székely – magyar szabadság!
Ezt követően F. Megyesy Péter beszédét hallgathatták meg a jelenlevők.
A budaörsi KÉSZ-csoport vezetője gondolat-megnyitónak nevezett beszédében kiemelten fontosnak nevezte, hogy ebben a felfordult, „felfordított” világban újra megteremtsük a Teremtő által létrehozott rendet, hogy a belsőnkben megteremtett rendet kifelé is sugározhassuk.
S, ha ez megvan, akkor ismét létrejöhet egy értékalapon működő társadalom, amelyre a jelenlegi helyzetben hatalmas szükség lenne – mondta.
F. Megyesy Péter beszéde után Gál-Pál Dusán tolmácsolásában szólalt meg Kányádi Sándor verse, majd a Budaörsi Székely Kör elnöke, Gál-Pál Sándor tartotta meg ünnepi beszédét.
Gál-Pál Sándor ünnepi beszéde:
Tisztelt emlékező gyülekezet!
1854. március 10-én három székely Marosvásárhelyen hősi halált halt a magyar szabadságért – az összmagyar szabadságért. 2012 óta ez a Székely Szabadság Napja és van egy nemes cél, amit ezen a napon tudunk kiemelni: a székely autonómia törekvést.
A területi autonómia megoldaná Székelyföldön a magyar nyelv és kultúra hosszútávú megmaradását. Tudom, hogy most háborús veszély van (egyre mélyebb), energiaválság van (egyre nagyobb) és választási versengés van (egyre féktelenebb), de amíg a székely autonómia ügye nem lesz a magyar közélet egyik legfontosabb problémája, amiről legalább annyit beszélünk, mint a migrációról, vagy a demográfiáról, addig nehéz dolga lesz a székelyeknek. Pedig „egy vérből valók vagyunk”.
A székelység szabadságharca sajnos ma is létező politikai küzdelem. Történelme folyamán a székelységnek mindig kiváltságos státusza, önálló jogállása volt. Így tarthattuk meg önazonosságunkat és szállásterületeinket. A székelyek a XIX. századig 1000 éven át védték az ország keleti határait, egyben saját autonómiájukat.
Még a kommunista Romániában is egy ideig létezett a Székely Autonóm Régió. Nem is értjük miért tartja ma ördögtől valónak a többségi társadalom. Még az I. világháború utáni békeműben is biztosítják Magyarországot határon túlra került magyarság kisebbségi jogainak nemzetközi védelméről. A gyulafehérvári határozat, melynek alapján a csatlakozás Romániához kimondatott, minket magyarságot, leginkább érintő passzusa így szól:
Teljes nemzeti szabadság az összes itt lakó nemzeteknek. Minden nemzet önmagát kormányozza saját nyelvén, saját közigazgatással és igazságszolgáltatással, melynek hivatalnokait ő maga választja saját fiai közül. Ez így rendben is lenne.
Az ember, ki közel van testileg a természethez, lelkileg pedig a Teremtőhöz, ösztönösen szabad emberré válik. A mai kor birodalmi törekvései és globalista szemlélete korlátozzák az összetartó közösségek önrendelkezését. A szabadságért újra és újból meg kell küzdeni. Őseink példája megerősít minket abban, hogy ne hátráljunk meg az önazonosságunk vállalásában, jelképeink használatában és jogaink követelésében.
Nekünk Budaörsi Székely Kör tagjainak nyilvánvaló, hogy szilárd alapja a székely autonómia küzdelemnek nem lehet más, mint a keresztény hit és a belőle fakadó szabadság eszmény. Csak az emberi méltóság megbecsülése garantálja a teljes és tényleges jogegyenlőséget ember és ember között. Számunkra az is magától értetődik, hogy hívő keresztény ember maga fölé csak a teremtő Istent helyezheti.
Végezetül tisztelettel kérem hordozzuk emlékezetünkben Székely Szabadság Napját és támogassuk Székelyföld autonómia törekvését, hogy a székelyek élő tagjai lehessenek a Magyarság szellemi testének.
Köszönöm, hogy meghallgattak. Békesség Istentől!
A rendezvény zárásaként az Üsztürü zenekar tolmácsolásában szólalt meg néhány székelyföldi dallam majd a hagyományoknak megfelelően felvonták a Templomkertben elhelyezett székely-magyar zászlót
