Ünnepélyes megemlékezéssel egybekötött koszorúzást tartottak a budaörsi II. Rákóczi Ferenc szobornál a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából.


A rendezvény nyitányaként a főszervező, Ihász Gabriella köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Czuczor Gergely, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje emlékezett meg II. Rákóczi Ferencről. Beszédét ünnepi műsor követte, amelyben közreműködött Berente Imréné Erzsike, valamint Szabó István lantművész és Siklós Endre.



A megemlékezés zárásaként a résztvevők elhelyezték koszorúikat a szobornál, majd a budaörsi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége képviseletében F. Megyesi Péter és Fejéregyházy Sándor ültetett rózsákat a szoborparkban.



Czuczor Gergely beszéde:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Ünneplők!
Ma II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóján nemcsak egy történelmi személyiségre
emlékezünk, aki 1676. március 27-én Borsiban született, hanem egy eszmére is, amely 1100
éven át megtartotta a magyar nemzetet. II. Rákóczi Ferenc a szabadság, a bátorság és a
rendíthetetlen hazaszeretet jelképe, aki akkor emelte fel zászlaját, amikor a legnagyobb
szükség volt rá.
Nem a könnyebb utat választotta, hanem azt, amely a nemzet felemelkedését szolgálta, még
akkor is, ha ez személyes áldozatokkal járt.
Az 1703-1711 között zajlott Rákóczi-szabadságharc több volt, mint fegyveres küzdelem:
hitvallás volt arról, hogy a magyar népnek joga van saját sorsáról dönteni.
Ez az üzenet ma is aktuális, hiszen a történelem újra és újra próbára teszi a nemzeteket, és csak
azok maradnak talpon, amelyek ragaszkodnak önrendelkezésükhöz, szuverenitásukhoz.
Rákóczi példája arra tanít bennünket, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem olyan
érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie.

Tisztelt Emlékezők!
A ma 350 éve született fejedelem nemcsak vezér volt, hanem olyan államférfi, aki hitt a
magyar jövőben, és aki képes volt közösséget formálni különböző társadalmi rétegekből, és
az 1705-ös szécsényi ogy-en kimondták a rendi konföderációt.
Ez az egység adta a szabadságharc erejét, és ez az egység az, amire ma is szükségünk van.
Mert egy nemzet akkor erős, ha tagjai képesek összefogni a közös célok érdekében, és a
káosz helyett ragaszkodik a biztonsághoz és a saját szabadságához.
A mai világ kihívásai mások, mint Rákóczi idejében voltak, de a lényeg nem változott.
Ma is meg kell védenünk gazdasági stabilitásunkat, meg kell őriznünk kulturális értékeinket,
és ki kell állnunk Magyarország érdekei mellett a nemzetközi térben is. Ahogyan Rákóczi
sem engedett a külső nyomásnak, úgy nekünk sem szabad feladnunk azt, ami a miénk.

Kedves Barátaink!
Nemcsak tisztelettel, hanem felelősséggel is emlékezzünk II. Rákóczi Ferencre! Legyen
példája iránytű számunkra a mindennapokban, amikor döntéseket hozunk a saját életünkről és
hazánk jövőjéről. Mert a múlt nagyjai nemcsak emlékek, hanem útmutatók is, akik
megmutatják, merre vezet a helyes út, és példájukkal irányt mutatnak olyan történelmi
időkben, amely számtalan bizonytalanságot hordoz nemzetünk jövője kapcsán.
Ha méltók akarunk lenni II. Rákóczi Ferenchez, akkor nekünk is ki kell állnunk a hazánkért,
meg kell őriznünk a szabadságunkat, és tovább kell adnunk ezt az örökséget a következő
generációknak.
Isten éltesse II. Rákóczi Ferenc emlékét 350. születésnapján! Összegzésként vigyük
magunkkal e gondolatot Ne feledjük: a szabadság és a nemzeti önrendelkezés a
legnagyobb kincsünk! Őrizzük meg együtt Magyarország, békéjét, biztonságát és
jövőjét!
