Legutóbbi számunkban beszámoltunk arról, hogy rövidesen váltásra kerül sor a budaörsi Magyar Történelmi Szalon élén. Az egyesületet jelenlegi elnöke, Szaplonczay Marianne lemond, helyét Tóth Gábor, a Heimatmuseum munkatársa veszi át. Egyfajta zárszámadásként most jöjjön egy interjú a leköszönő elnökkel, amelyben ugyanakkor nemcsak a múltról, hanem már egy kicsit a jövőről is esik szó.
Immáron 23 éve működik a Szalon, milyen indíttatásból jött létre?
A Magyar Történelmi Szalon kulturális egyesület 2002-ben alakult 43 fővel. Alapítóink között neves történelmi családok leszármazottai, például Kossuth, Perczel, Zichy, Görgey, illetve történészek, írók, művészek voltak, mint például a most 100. évét betöltő Ambrus András színművész és irodalomtanár felesége, Irma asszony. A non-profit egyesület kitűzött célja az volt, hogy ingyenes, mindenki számára elérhető ismeretterjesztő előadásokkal, konferenciákkal, kiállításokkal bemutassa és megőrizze magyarságunk értékeit, hagyományait.
Félretéve a negyvenes évek végétől generációkon át oktatott egyoldalú, kirekesztő és hamis történelemszemléletet, civil szerveződésünk magyar nemzeti és európai keresztény értékrend szerint, értékőrző vagyis konzervatív felfogással közelít történelmünkhöz, kevésbé ismert részletekhez gyakran új kutatási eredmények alapján. Kitűnő előadóktól új ismereteket szerezve, együtt gondolkodhatunk hazánk, nemzetünk múltjáról és ebből építkezve, jövőjéről is.
Nézzük egy kicsit a statisztikákat! Nagyjából hány rendezvényt sikerült létrehozniuk e bő két évtized alatt?
A rendezvények száma közelít a 400-hoz. Nagy lehetőség, hogy előadásaink helyet kaphatnak a Jókai Mór Művelődési Házban, a Városi Ifjúsági Klubban vagy a PostArt Közösségi Színtérben. Így volt alkalmunk olyan rendezvények megtartására is, mint Jókai Anna „Én, szegény Sudár Anna” című monodrámájának bemutatása Bálint Márta Kossuth-díjas színművész előadásában vagy nagyszabású, zenés irodalmi estek megrendezésére a Budaörsi Sapszon Ferenc Kórussal vagy más zenészekkel.
Hazánk neves színészei fordultak meg nálunk: színpadon nálunk jelent meg utoljára az Amerikából hazalátogató Krencsey Marianne, de fellépett nálunk többek között Beregszászi Olga, Ferencz Éva, Bánffy György, Eperjes Károly, Kárpáti Tibor. Népzenei területről csak néhány példa: Petrás Mária, Maczkó Mária, Fábián Éva, Kóka Rozália, Berecz András, az Osztováta és Tatros Zenekar.
Az elmúlt 23 év alatt mennyire sikerült valóra váltani az induláskor megfogalmazott célkitűzéseket?
Azt gondolom sikerült. Olyan korban kezdtük el a munkát, amikor hasonlóan működő civil szerveződés nem volt. Mi nem polgári kört alapítottunk, ami akkor vált népszerűvé, hanem egy igazi, a szó eredeti jelentése szerinti szalont, ahol a kor legjobb tudósai, művészei mutatják be eredményeiket és utána megvitatják a megjelentekkel az adott témát. Később kezdtek Szalon névvel feltűnni mások is.
Olyan programmal és fellépő gárdával jelentkeztünk, ami akkor párját ritkító volt. Annyi ismeretlen, korábban eltitkolt történelmi témát vettünk elő és mutattunk be, amit más még nem mert. Rengeteg határon túlra rekedt írót, költőt, a kommunizmus idején kirekesztett személyről tartottunk esteket. Abban az időben ez kuriózumnak és határozott fellépésnek, elköteleződésnek számított. Ezért nem kaphatok Budaörsön Hauser kulturális díjat soha…
Valljuk és hisszük, hogy múltunk, valós történelmünk ismerete nélkül, fontos kapaszkodók hiányában hazátlanná válunk, olyan világpolgárrá, akinek teljesen mindegy, mely országban él, mi történik Magyarországgal, csak a személyen érdeke, jóléte, önmegvalósítása tölti be életét. Mi szeretnénk, ha ez a sokat szenvedett nép az egyedi nyelvével és egyedi történelmével megmaradna Európa közepén, gyarapodna, s nem tűnne el a globalizmus egységes masszát formáló világában. Megfogalmazott céljaink továbbra is vannak, szeretnénk például minél több fiatalt bevonni.
Erre garanciát jelenthet a beiktatásra kerülő új elnök Tóth Gábor személye, aki a budaörsi Heimatmuseum fiatal, agilis néprajzos muzeológusa. aki a későbbiekben beszámol majd a jövőbeni tervekről. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy fontos és ma már nélkülözhetetlen a világhálón történő megjelenés, ezért a közeljövőben saját honlap működtetését tervezzük. Emellett szorosabb kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni az oktatási-nevelési intézmények vezetőivel, szaktanáraival.
Célunk, hogy hozzák el érdeklődő tanítványaikat a rendezvényekre, sőt vegyenek részt a programok alakításában. Kiemelt jelentőségű számunkra az eddig kiépített kapcsolatok folytatása, erősítése, például a német nemzetiségi önkormányzattal, a többi budaörsi és környékbeli civil szervezettel, de más hazai és határon túli magyar egyesülettel is. Ma is magunkének érezzük az alakulásunkkor jelmondatul választott idézetet Garai Jánostól:
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
csak elfajult kor hős elődöket;
a lelkes eljár ősei sírlakához,
s gyújt régi fénynél új szövétneket
