Július végén immár 34. alkalommal rendezték meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Bálványosi Nyári
Szabadegyetemet és Diáktábort, azaz a Tusványost. A résztvevőkre ezúttal is színvonalas koncertek,
programok és izgalmas előadások vártak. És természetesen ezúttal sem maradt el Orbán Viktor
miniszterelnök beszéde sem. A tusványosi hosszú hétvégét a helyszínen töltötte Czuczor Gergely, a
Fidesz Pest vármegye 2. választókerületének elnöke is, őt kérdeztük az esemény hangulatáról,
tapasztalatairól.
Ez immáron a 34. Tusványos volt, de megszokhattuk, hogy minden egyes rendezvény hoz valami
különlegességet, emlékezetes pillanatokat. Így volt ez most is?
Nagyot változott a világ az én első Bálványosi Nyári Szabadegyetememhez képest, amely még más
helyszínen és lényegesen kisebb méretekben zajlott. Ma már az Olt partján elterülő hat napos
táborban, több mint ezer előadó a „Ránk számíthatsz!” mottó alatt egy valódi közösséget hozott létre
az odalátogatók között. Rég nem látott barátokkal találkozhattam a fesztiválon. Olyanokkal, akikkel
még egyetemista koromban ismerkedtem meg, amikor ösztöndíjasként Kolozsváron tanulhattam.
Számos előadást, vitát hallhattunk, amelyekben a magyar és román közélet együtt gondolkodását, a
politikai és társadalmi kihívásokra adható válaszokat, megoldásokat keresték a résztvevők. Új élmény
volt számomra, hogy Ruzsa Magdi szombat esti koncertjére rekordszámú látogató érkezett, ezért
biztonsági okokból a rendezvényre a beléptetést le kellett zárni.
Minden Tusványoson nagy várakozás előzi meg Orbán Viktor beszédét és általában az
érdeklődőknek nem is kell csalódniuk. Mik voltak az idei beszéd emlékezetesebb elemei?
Volt szerencsém korábban a miniszterelnök úr számos beszédét helyben meghallgatni. A
korábbiaknál éppúgy, mint az ideinek is a keretét a keresztény, magyar nemzeti vízió és aktuális
geopolitikai elemzés adta. Az idei beszédét is nagy várakozás előzte meg, hiszen 2014 óta, amikor az
illiberális, munkaalapú állam létrehozásáról értekezett, nemzetközi szintéren is kíváncsiak a
meglátásaira. A baloldal nem tud mit kezdeni ezekkel a beszédekkel, általában gúnyolódik rajta,
miközben a nyugati és itthoni jobboldali értelmiség is erőt merít belőlük. Olyan stratégiai kérdésekre
keresi a választ, hogy miért vagyunk a világban, mit akarunk és ehhez mit kell tennünk, mit kell
elkerülnünk. Az idei beszéd legfontosabb fókusza továbbra is az volt, hogy miként maradhat meg a
magyarság itt Európa közepén, a Kárpát-medencében.
Milyen veszélyek azok, például a harmadik világháború, amiket el kell kerülnünk. Nem szabad, hogy belesodródjunk az orosz-ukrán háborúba. Ami nekem különösen is tetszett, hogy visszatért arra a kérdésre, hogy mit jelent számunkra a magyar nagy stratégia. Hogyan tudjuk felszámolni a trianoni békediktátumban ránk erőltetett vesztes nemzetből fakadó gyengeséget. Mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország újra nagy legyen, gazdag és erős. Ehhez arra van szükség, hogy folytatni tudja a nemzeti kormány a munkáját. A 2026-os választás után is folytatódjon a szuverenista, családbarát, munkaalapú társadalmat építő politika az adókedvezmények rendszerével, az otthonteremtési támogatással, a gyermekvállalást ösztönző lépésekkel.
A beszédben kitért a miniszterelnök arra is, hogy a Nyugat válsága elhozhatja a kerítés bővítését az osztrák határra, amit magam is már évek óta vízionálok.
Az eltelt néhány hét eseményei mennyire igazolták a kormányfő kijelentéseit?
Két dologra érdemes utalnunk ennek kapcsán. Az első, az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása felé
irányuló lépések. A tűzszünetet és az abból kialakítható békét az augusztus 15-én megvalósult
alaszkai csúcstalálkozó kapcsán egyre erősödő hangon reméli a világ józanabbik fele. Ehhez társul az
ukránok rúgkapálózása, amikor a napokban megtámadták a Barátság kőolajvezetéket és nyíltan
fenyegetik hazánkat.
Második gondolat, ami a hazai közéletre fókuszál, hogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn meghirdette a digitális honfoglalást, amelyben újjá kívánja szervezni az egykor annyira sikeres polgári köröket, de most a digitális térben. A szétrombolás kultúrájával és a sorozatos vereség okán létrejött balliberális dühhel szemben, a modernkori tanácsköztársaságot képviselőkkel szemben, létre kell hozzuk az építés és hazaszeretet kultúráját a digitális térben is. Ennek látható jelei országosan és itt helyben is megjelentek. Várunk és kérünk minden keresztény, konzervatív magyar polgárt, hogy a facebook segítségével csatlakozzon a digitális polgári körök hálózatához.
Jövő tavasszal országgyűlési választások. A hazai közéletet figyelembe véve, Ön milyen nyolc
hónapra számít?
Látjuk a közösségi médiában így a posztjaim alatti kommentekben is, hogy megszűnt a hitelesség
utáni vágy. Az érzelmek számítanak a bel-pesti értelmiségiek által kialakított balliberális narratívában,
a fesztiválok színpadain. Megszűnni látszik a tény és a vélemény közötti különbség. Az indulatok
felszítása zajlik. Gondoljunk csak Fleck Zoltán egyetemi tanár elhíresült alkotmány- és jogállamiság
ellenes mondataira. Ugyanakkor azt érzem az emberekkel való beszélgetések, a helyi közösségek
visszajelzései alapján, hogy a csendes többség a folytatásra, a Fidesz-KDNP szövetségre bízná
továbbra is az ország vezetését.
Ezt támasztotta alá Orbán Viktor is, amikor beszédében utalt arra, hogy ha most vasárnap lennének a választások, akkor a 106 egyéni körzetből 80-at a kormánypártok nyernének. Azért dolgozunk, hogy ez a szám a mi választókerületünkben is visszaigazolásra kerüljön és ismét kormánypárti képviselője legyen a környező kilenc településünknek.
- fela –
