Fontos kiemelni, hogy ez a törvényjavaslat MINDEN magyarországi településre vonatkozik, és minden település testülete dönthet majd arról, hogy él-e, és ha igen, milyen mértékben a törvények adta lehetőségekkel, a helyben felmerő problémákhoz igazodva.
Ha elfogadják a törvényt, az többek között lehetőséget adhat arra is, hogy korlátozza az önkormányzat az egy ingatlanba ténylegesen vagy csak „papíron” beköltözők számát, amelyet sokszor a szociális juttatások igénybevétele motivál a tehetősebb városokban.
Talán azokat a családokat is megvédhetné az önkormányzatuk, akiknek egy-egy új szomszéd odaköltözése miatt tönkrement az életük, és teljesen elértéktelenedett az ingatlanjuk. Az valóban az ingatlanár zuhanása, szemben Wittinghoff riogatásával, és rengeteg példa van rá az országban.
A félreértések elkerülése végett jelzem, hogy teljesen mindegy, hogy honnan érkeztek azok, akik jogtalanul szereznek juttatásokat bejelentkezésükkel, vagy a szomszédjaikat vegzáló életmódjukkal kényszerítenek generációk óta ott élőket arra, hogy elköltözzenek.
Eddig, ha megvásároltak egy ingatlant, vagy valamilyen módon bejelentkeztek egy adott ingatlanba, akkor a település vezetőinek szinte semmilyen lehetőségük nem maradt arra, hogy megvédjék a környéken élőket. Utcák, falvak teljes lakossága cserélődött ki amiatt, mert néhány család életvitele tönkretette az egész közösség életét, amit mindenki tud, de eddig semmilyen eszköz nem állt rendelkezésre az ott élők védelmére.
Komoly problémát okoz sokhelyütt az is, hogy a nagyszámú betelepülő, akiknek nem sajátjai az adott település hagyományai, szokásai, megváltoztatják a falu, vagy város jellegét, karakterét. Talán a legegyszerűbb példa az, amikor egy háztáji állattartással foglalkozó faluba beköltöznek olyanok, akik még a kakas kukorékolását sem tudják elviselni, nemhogy a lábasjószágokat.
Olcsón megveszik a házakat, majd a végén követelik, hogy ne lehessen állatokat tartani. Ebben az esetben megoldást nyújt az a lehetőség, hogy az önkormányzat kiköti, hogy az ingatlanvásárlásnak az a feltétele, hogy vállalják, se malacröfögésért, se tehénbőgésért ne fognak csendháborítás miatt feljelentést tenni.
De komolyra fordítva a szót (bár az előző példám megtörtént eseteken alapul), feltételül szabhatja egy önkormányzat, hogy az ingatlant megvásárló gondozza a háza előtt lévő fákat, virágágyásokat, vagy egy újabb lakópark esetén hozzájárulást kérhet a tulajdonostól például új játszótér kialakításához.
Sok településen a nagyobb magántulajdonban lévő belterületi telkekre társasházak épülnek olyan területekre, ahol eddig nem lakóházak álltak. Kihasználva és kijátszva a törvényeket ugyancsak soklakásos házak épülnek ott is, ahol egymás melletti telkeket tudnak megvásárolni a befektetők, pedig korábban csak egy-egy családi ház állt rajtuk.
Sajnos a törvény hatálya nem terjed ki a nem természetes személyekre, így a cégek ezt a tevékenységet folytatni tudják. De ha egy adott önkormányzat dönt például arról, hogy egy bizonyos méretű telken csak korlátozott számban létesíthető lakcím, vagy a szakemberek bármilyen egyéb feltételrendszert kidolgoznak, ami nem kedvez az ilyen társasházi lakások dömpingjének, akkor vissza lehet szorítani az ilyen építkezéseket.
Az egyik legfontosabb mozgatórugó a törvényjavaslat megalkotásakor az volt, hogy bizonyos települések infrastruktúrája, intézményhálózata nem bírja már el a lakosság további növekedését, így a kormány törvényi lehetőséget kíván adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek maximalizálni szeretnék a beköltözők számát.
A fent említett társasházak, lakóparkok ugrásszerűen növelik a lakosságszámot, és a legtöbb település természetesen nem rendelkezik megfelelő mennyiségű óvodai, iskolai férőhellyel. Ha van is forrása a beruházásokra pályázatokból vagy önerőből, olyan rövid idő alatt nem épülnek fel, mint a lakóingatlanok. A megnövekedett forgalom pedig az életminőséget rontja megfelelő úthálózat nélkül, amely ráadásul regionális probléma is, nem csak helyi.
Sajnos Wittinghoff Tamás reakciójából elég valószínű, hogy Budaörs egyik jogvédelmi eszközzel sem kíván majd élni, mivel joga lesz a képviselő-testületnek mindenkit mentesíteni. Nyilván megszólalt az ügyben, hiszen megragad minden lehetőséget, hogy a kormányt kritizálja, ahogy szokta, de hogy népszavazást miért fontolgat, az jó kérdés.
Egy válasz azért van rá: mi történik akkor, ha semmilyen eszközzel nem él majd? Akkor kútba esett az az évek óta hangoztatott védekezés, hogy Budaörs korlátlan beépítéséért, a környezetrombolásért, a városképbe nem illő épületekért nem ők a felelősek, csak a budakeszi hatóság. Márpedig egyre több budaörsi rettenetesen fel van háborodva ezeken.
Ám ha számukra is nyilvánvalóvá válik, hogy a városvezetés a törvények adta lehetőségekkel sem él azért, pedig lenne rá mód, hogy ezeket korlátozza, az bizony sok szavazat elvesztését eredményezhetné a következő önkormányzati választásokon.
Ha viszont a felelősséget áthárítják a lakosságra azzal, hogy népszavazást tartanak, és az győz, hogy Budaörs ne éljen a jogvédelmi eszközökkel, akkor moshatják kezeiket…
Kétségeink pedig ne legyenek, egy kiírt népszavazást – mivel szűk egy év múlva választások lesznek – csak kormányellenes kampányra és hergelésre használnának fel, a város érdekeinek képviselete helyett.
(Földváry)
