Idén március 5-én ünnepli a nyugati kereszténység hamvazószerdát, a farsang utáni első napot, a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetét.
Hamvazószerda úgynevezett mozgó ünnep. Legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi pedig március 10.
A nyugati egyházban a böjti időszak, mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt, a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik.
Az ortodox egyházban és több keleti katolikus részegyházban ahol szombaton sem böjtölnek, a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.
Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. 1091-ben pedig II. Orbán pápa rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt.
A szertartás az elmúlásra és a bűnbánatra emlékezteti a híveket. A katolikus egyházban a pap hamuval keresztet rajzol a hívők homlokára, miközben azt mondja: „Emlékezz, ember, hogy porból lettél és porrá leszel”.
A hamu az elmúlás és a bűnbánat jelképe, amelyet hagyományosan az előző évi szentelt barka elégetéséből nyernek. A böjt hagyományai az idők során sokat változtak, de a lényege ma is az elmélyülés és a lelki megtisztulás.
