Magyar Péterről lesújtó véleményem van, ennek néhány írásomban már hangot is adtam, amivel szerintem sok Tisza-szavazó is egyetért, talán még néhány párttag is, de a Fidesz-gyűlölet minden egyéb szempontot negligál, így támogatják. Nem kevés embertől hallom, olvasom, hogy hasonló a véleménye a Tisza vezetőjéről, mint nekem, de mégis komolyan fontolóra veszik, hogy rájuk szavaznak majd. Hogy miért? Azért mert mindenáron le akarják váltani a kormányt.
Nekem sokszor eszembe jut 2004. augusztusa, amikor a D-209-es, alias Medgyessy Péter MSZP-s miniszterelnök lemondott posztjáról. Nagy örvendezés volt, még a saját pártjának egy részében is, nem beszélve az őt „kicsináló” SZDSZ-ről, amelynek vezetői között ott örvendezett Wittinghoff Tamás is, bár a wikipédiás életrajzából az országos politikában betöltött szerepe az idők során eltűnt.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az SZDSZ-t két évig olyan nagyon nem zavarta Medgyessy pártállami múltja, mivel népszerű volt, aztán amikor az érdemi támogatottsággal rendelkező koalíciós partner, az MSZP szavazóbázisa csökkent, hirtelen vállalhatatlanná vált a D-209-es ügynök.
Természetesen a jobboldal is örült, én is, hiszen azon kívül, hogy kommunista volt, SZT tiszt volt, még alkalmatlan is. De valahogy volt egy rossz érzésem. Ki jön utána? Ki kap majd hatalmat? Ki lesz hazánk miniszterelnöke, ha a balliberális koalíció ismét győz? Mi lesz, ha nála is rosszabb lesz?
A választ tudjuk: Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök, és addig elképzelhetetlennek tűnő borzalmas események következtek be. A demokrácia már csak olyan, hogy ha nem tetszik a kormány munkája, akkor le lehet váltani. De nem mindegy kire!
Világos, mint a Nap, hogy rengeteg jó szándékú honfitársunk is csatalakozott a Tisza-szigetekhez abban a reményben, hogy a munkájával segít leváltani a kormányt. Őszintén megmondom, én döbbenten állok, és csak értetlenül nézek, hogy családos asszonyok, szép életpályával a hátuk mögött hogyan bízhatnak meg egy olyan emberben, aki lehallgatta a saját feleségét.
Hogy támogathatják egy olyan ember miniszterelnöki ambícióit, aki százszor tett már tanúbizonyságot érzéketlenségéről a gyerekekkel, a nyugdíjasokkal kapcsolatban, aki a sajátjait is megveti, és akiről még a sokszor közel sem úriemberként viselkedő Havas Henrik is azt nyilatkozta, hogy „félművelt, agresszív, büdös bunkó”. Tényleg ennyire nem számít, hogy ki legyen, csak az, hogy ki NE legyen?
A budaörsi Tisza-sziget a közösségi oldalain sommázta, hogy milyen projekteket valósítottak meg az elmúlt 4 hónapban, amióta megalakultak. Huszonötöt soroltak fel, közöttünk nagyon sok olyat, ami valóban karitatív vállalás volt, amelyekkel segíteni, támogatni szerettek volna rászorulókat.
Ilyen volt például a bejgli-ajándékozási akció, a jótékonysági gyűjtések (a Budaörsi Gyermekjóléti Szolgálatnak és más alapítványoknak, a kutyamenhely támogatás és segítése önkéntes munkával. Tartottak megemlékezéseket, összejöveteleket, többek között. Azt írják, hogy szerintük ezt jelenti tiszásnak lenni, ami szerintem – sajnos – ennél sokkal többet jelent.
Értem a segíteni akarást, az elhivatottságot, de nem értem miért egy ilyen ember hívószavára teszik. Nem látok mást, csak kulturálatlanságot, ideológiai szédelgést, dörgölőzést az EU hazánkat zsigerből gyűlölő vezetőihez, végtelen hatalomvágyat és nárcizmust. Viszont nem látok valódi Tisza-programot, nem látok szellemi holdudvart, nem látok szakembereket.
A budaörsi Tisza-szigetet se látom, legalábbis a helyi, zömében városi pénzből működő médiában nem. Talán a Budaörsi Napló egyszer beszámolt a Márton-napi rendezvényükről, minden más sajtóorgánumban csak a néma csönd.
Mindennek oka van, ennek is van, nem is akármilyen! Ha a két TV-ről van szó, akkor az az egyik ok, hogy bevallottan csak olyan párt rendezvényein forgatnak, amelyek testületi képviselettel bírnak, kivéve a választási kampányokat. Nagyjából. Ugyanis a 2040Tv ad lehetőséget a helyben ellenzéki Fidesz-KDNP frakciónak is, a BKTV viszont, dacára a busás budaörsi támogatásnak, nagyon elvétve.
Ezzel egyébként maximálisan nem értek egyet, ugyanis nem attól lesz valami közérdeklődés tárgya, hogy a szervező párt vagy egyesület rendelkezik-e képviselővel, és ha igen, mennyivel. Ráadásul Budaörsön a Tisza nagyon komoly támogatással bír, ezt mutatták az EP választás eredményei, így most ugyan nincs képviselőjük, de lehet, hogy 4 év múlva több is lesz.
Bizony! Lehet, hogy többen is lesznek, az esélye megvan, és meggyőződésem, hogy ez a valódi, a legfontosabb oka annak, hogy sem a megemlékezéseikről, sem a karitatív tevékenységükről nem tudósít senki.
Az eddigi gyakorlatot ismerjük, a Wittinghoff Tamás fémjelezte BFE helyben „megfojtotta” a balliberális pártokat, vagy maguk rakták bele a fejüket a hurokba, de hogy önálló entitásként nem léteznek vagy 15 éve –leszámítva az MSZP jól kistafírungolt lelkes kis csapatát – az biztos. Az pedig a jövő kérdése, hogy a TISZA együttműködik-e majd bárkivel, legyen az párt, vagy civileknek álcázott egyesület.
Addig pedig városi pénzből esze ágában sincs a település vezetésének arra költeni, hogy népszerűsítsék a lehetséges „trónbitorlóikat”, még akkor sem, ha a városlakók harmada biztos rájuk szavazna, ha most lennének választások.
Én magam, az Arany Agancs hasábjain többet írtam róluk, igaz nem éppen pozitívan, mint minden más médium együttvéve. Olyan orgánumok nem írtak róluk, amelyekről köztudott, hogy kormányellenesek, így biztos nem fáj nekik a TISZA hasonló véleménye, sőt!
Az Arany Agancs jobboldali, konzervatív lap, ráadásul nem közszolgálati jellegű, de mégis megírtam, mert ha valakik tesznek a közösségért, akkor illik szót ejteni róla, még akkor is, ha amúgy semmivel sem értek velük egyet.
Összességében tehát a nagy csönd, a hallgatás oka teljesen egyértelmű, de egyben felháborító is. A sajtó-, a szólás- és a véleményszabadság melldöngető harcosai nem tudják, hogy összeborulnak-e majd, és akkor szeretgetni kell-e majd őket, vagy egymás ellen indulnak, és akkor nem jól, ha felhelyezik őket a város politikai palettájára.
Így jelenleg a „demokrácia szigetén” úgy is csinálnak, mintha itt Tisza-sziget is nem létezne. Pedig van, és előbb-utóbb dönteniük kell majd, hogy nekik mi a fontosabb: helyben propagálni a TISZA pártot, áhítozva a kormányváltásra, vagy elhallgatni, hogy a város az ő kezükben maradhasson.
(Földváry)
