Nem szerencsés bűnösöket megnevezni az áltatuk elkövetett bűntettek alapos ismertetése nélkül, de
erre most nincs lehetőség. Ízelítőül, azért mondok pár részinformációt az egyik „főbűnösről”, de
kérem az olvasókat, hogy a feltétlenül hallgassák meg az interneten megtalálható, részletes
ismertetésemet ezekről.
A vérkeringésünk gyilkosa, és a magas vérnyomás egyik legfőbb okozója az ételízesítőként is használt
lizin. Függőséget alakit ki. A takarmány és élelmiszeripar egyaránt használja szabad aminosavként.
A lizin esszenciális aminosav, az ember, az emlősállatok és a madarak sem tudják előállítani.
Szükségünk van rá, hiánya komoly problémákat gerjeszt.
Természetes fehérjében kellene felvenni a táplálékkal a lizint. A hozzáadott „szabad” lizin aminosav azonban problémákat okoz embernél, állatnál egyaránt. A szervezetben lokális arginin hiányt idéz elő. Az argininből képződik a nitrogén monoxid, a négy féle nitrogénmonoxid szintetáz (NO) enzim hatására. A NO fiziológiai szerepének felfedezéséért 1998-ban Robert F. Furchgott, Louis J Ignarro és Ferid Murad orvosi Nobel-díjat kapott.
A NO egyik feladata az vérerek, a kapilláris erek tágítása a szövetek optimális oxigén és
táplálék ellátás érdekében. Ennek hiányában az erek átmérője nem éri el az optimális
keresztmetszetet, ez pedig magas vérnyomást, vérellátási és szívproblémákat okoz.
Herpesz vírus tünetekkel küzdő betegeknél az orvosok is használnak szabad aminosavként lizint.
A lizin és az ariginin nagyon hasonlít egymásra, ugyanaz a hordozó (carrier) molekulája, annak
segítségével mozog a szervezetben. Ezért a hordozó molekuláért versenyző lizin, ha nagy
mennyiségben kerül a bélbe, nagyon gyorsan fel szeretne szívódni. Mivel a teremtés szerint nem
lehet nagy mennyiségben szabad aminosav a bélben, ezért nincs is számolatlanul carrier molekula a
szervezetben.
A mindenáron felszívódni akaró lizin elvonja a szervezettől a carrier molekulákat, így
jön létre a lokális arginin hián. Van arginin, hívja a herpesz vírus, csak nincsen szállító molekula, mert
a carrier molekulák a vékonybélben segítik az óriási mennyiségű lizin felszívódását. A herpesz
vírusban nagyon nagy mennyiségben van az arginin, mivel nincs elegendő carrier molekula, ezért van
lokális arginin hiány, így nem tud szaporodni a herpesz vírus.
A sok lizin, aminek felszívódása megoldatlan, a káros bélbaktériumok által a vastag bélben biogén
aminná alakul. Jó néhány aminosavnak van biogén aminja. A lizin biogén aminja a cadaverin,
magyarul hullaméreg. A lizin lokális arginin hiányt idéz elő a szervezetben. Az arginin a donorja a
hírvivő NO-nak, a négyféle NO szintetáz-enzim állítja elő a különböző szövetekben a NO-t az
argininből.
Az erek falában az értágító NO-t az eNOS állitja elő, a sejtes és humorális (vérhez és
nyirokhoz kötött) immunrendszerben az iNOS termeli a „killer” NO-ot, ami elindítja a vírusban, a
baktériumban, de az immunrendszer által felismert daganatos sejtben is az apopotózist, a
programozott sejthalált. Az idegrenszerben a hírvivő NO-t az nNOS termeli. A legutoljára felfedezett
mitokondriális NO szintetáz enzim (mtNOS) segíti a sejtekben a hatékony aerob energiatermelést.
A teremtés szerint a fehérje emésztés során a vékonybélben a fehérje bontó endopeptidázok
eredményeként nincs szabad aminosav a béltartalomban (chymus), mivel ez az enzim csak a
kétbázisos aminosav mellett tud hasítani, ezért csak peptidek vannak többségében a bélben,
egyszerű diffuzióval szívódnak fel.
A lizin használatát először az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala engedélyezte
1996-ban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2006-ban ugyancsak engedélyezte étrend-
kiegészítőként és élelmiszerekben adalékként. A lizin tartalmat nem kell feltüntetni, jelölését törvény
nem írja elő. A két említett hatóság tudományos állítása szerint az L-lizin használata nem okoz
problémátt. Fiziológiailag egy 70 kg-os felnőttnél elfogadható L-lizin napi bevitel 500 mg.
A lizin abból a szempontból is érdekes, hogy a világtörténelem legnagyobb kartell szövetkezése a lizin
miatt jött létre, az FBI nyomozta le 1992-ben, 500 millió dollár büntetést fizettek az ár kartellben
összeállt vállalatok. 2009-ben a kartell történetét feldolgozó film is készült, amely Az Informátor
címen került a magyar mozikba.!
Aki megnézi a filmet, láthatja, hogy a konkurens lizin termelő vállaltok először milyen aljas módszerekkel okoztak szándékosan kárt egymásnak lefizetett ipari kémekkel, majd később a komoly börtönbüntetési fenyegetettséget is vállalva hogyan álltak össze egy ár-kartellbe. Bármire képesek voltak a lizin eladás vagy a profit növelése érdekében.
A teremtés-és a biológiai törvények ellen elkövetett „tudományos” hazugságokért egyelőre nem jár pénz- vagy börtönbüntetés, csak a profit pályán szereplő „béres” mentalitású szakembereket kell megfelelően
premizálni, de ennek már kialakult technikája van.
Mester Károly agrármérnök, természetgyógyász
