A júniusi választások eredménye alapján október 2-án megalakult és letette esküjét a város új képviselő-testülete, megválasztották a tisztségviselőket és a bizottsági tagokat is.
Wittinghoff Tamás meggyőző fölénnyel nyert ismét, bár kisebb támogatással. Az egyéni mandátumokat is hozta a BFE, de nem volt olyan választókerület, ahol ne veszítettek volna a támogatottságukból, több körzetben 10-15 %-ot.
A kormánypárti jelöltek közül hárman új jelöltek voltak, míg a BFE egy új jelöltet indított csupán, Kisfalviné Lauber Andreát Kamaraerdőn, abban az egyéni választókerületben, ahol elhunyt férje, Kisfalvi Péter volt a képviselő, majd Török István függetlenként. Ebben a városrészben született a legszorosabb eredmény.
A BFE képviselőinek a száma végül kilenc lett, mert ugyan Hauser Péter nyert, de független képviselőként ücsörgi majd végig a következő ciklust, mivel képviselőhöz méltatlan, morálisan vállalhatatlan tettei és nyilatkozatai miatt a jelölő szervezete kizárta soraiból. A folyosói hírek szerint Kisfalviné a kamaraerdei, míg Hauser Péter a frankhegyi részönkormányzat elnöki pozíciójával „gazdagodhat” ebben a ciklusban.
Ugyan az MSZP támogatottsága olyan mélyre zuhant, hogy a lehetséges túlélésért Gyurcsány Ferenc szorító ölelésébe menekült, Laczik Zoltán, mint a szocialista párt helyi elnöke, Budaörsön igen foglalkoztatott képviselője lesz a korántsem független BFE-nek. Az MSZP elnöke hét bizottságból öt munkájában fog részt venni, sőt, eredetileg két bizottság elnöki posztjára is jelölték.
Azt, hogy emögött a képviselő úr teherbírása, tehetsége áll, vagy az az oka, hogy a többi BFE képviselő úgy gondolja, hogy helyben az MSZP lelkes aktivistáinak munkájával nyerték a június 9-i választást, azt az Önök fantáziájára bízom.
A madarak azt csiripelték, hogy Laczik Zoltán érezve a saját korlátait, végül csak a Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága elnöki tisztségét vállalta el, így az alakuló ülés reggelén gyorsan a Közbeszerzési Bíráló Bizottság elnöki posztját Löfler Dávidnak (Fidesz-KDNP) ajánlották fel.
Ügyes. Eredetileg nem szándékozott a liberális és demokrata városvezetés egy elnöki tisztséget sem adni az ellenzéknek, de a kényszerszülte helyzet felülírta a politikai előítéleteiket.
Wittinghoff Tamás polgármester köszöntőjében azt mondta, az előzetes egyeztetéseken kiosztották a bizottsági helyeket, de ha Laczik képviselő úr munkamániás, akkor ebben a ciklusban sem lett volna az ellenzéknek egyetlen bizottsági elnöke se, igaz alelnöki tisztségeket kapott a helyi ellenzék, aminek a súlyát ma még nem igazán látjuk.
Persze lehet érvelni azzal, hogy a BFE minden választókerületben győzött, minek ugrál itt bárki is rajtuk kívül, de Budaörsön a szavazók 43%-a nem Wittinghoff Tamás csapatára szavazott. A polgármester és frakciója epés megjegyzéseket szoktak tenni azért, mert a Parlamentben 2/3-os többsége van a kormánypártoknak hasonló elutasítási arány esetében, mint Budaörsön az övék, és kifejtik, hogy ez (is) a NER-es világ igazságtalansága.
Lehet az a véleményük, hogy nem eléggé arányos a választási rendszer, aminek helyben pont ők a haszonélvezői, de ha szerintük Budaörs a „demokrácia szigete”, akkor nyugodtan átvehették volna az Országgyűlés bizottsági elnökeinek kinevezési gyakorlatát. Ugyanis a parlamenti bizottságok harmadában ellenzéki elnök dolgozik, ez Budaörsön legalább 3 elnöki posztot jelentene a kilencből.
Megválasztották a hat felügyelőbizottsági tagot is (BTG, BSC 1924), amelyből az ellenzék – a Fidesz-KDNP és a Budaörsi Vállalkozók Egyesülete – egy helyet sem kapott, pedig régebben minden olyan párt/egyesület, amely bejutott a testületbe, delegálhatott minimum egy tagot valamelyik városi tulajdonnal bíró gazdasági társaságot felügyelő bizottságba.
A hat felügyelőbizottsági tag között ismét feltűnik Laczik Zoltán neve, ezen már meg se lepődöm, viszont találunk ott olyan delegáltat is, aki nem képviselő, sőt, még csak el sem indult a választásokon. Nem vonom kétségbe, hogy Betlehem Csaba a Magyar Kétfarkú Kutyapárt helyi elnöke kellő tisztességgel és hozzáértéssel végzi majd a feladatát, de sem rá, sem a pártjára nem szavazott a kutya sem a városban, mivel nem indultak el. Talán csak nem ezzel a tiszteletdíjjal is járó pozíciók ígéretével bírták rá a MKKP helyi elnökét a további passzivitásra?
Ha kormánypárti képviselőt a közelébe sem akart engedni a városvezetés olyan gazdasági társaság tevékenységének felügyelőbizottságába, amely részben, de inkább egészében városi pénzből működik, az finoman szólva is elgondolkoztató.
Nem születnének kósza gondolatok a fejemben a miérttel kapcsolatban, ha a hat hely egyikére legalább Gergely István (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete) új képviselőt jelölték volna, aki nem mellesleg közgazdász és komoly cégvezetői tapasztalata van. Nem tették, így maradnak a kósza, levegőben hagyott gondolatok.
Gergely István egyébként az alakuló ülésen átesett a tűzkeresztségen, amikor jogosan tett fel egy kérdést a Zichy-majorban található ingatlanvásárlással kapcsolatban. Ugyanis a megvásárláskor magasabb négyzetméterárat fizet majd ki a város, mint az értékbecslő által megállapított ár.
A vásárlással egyetértett, de az összeg vonatkozásában segítséget kért, amivel néhány perces zavart okozott az erőben. Wittinghoff Tamás ugyan nem tudta az eltérés okát, de a szakemberektől megtudhattuk, hogy az épület a valóságban nagyobb, mint az iratokon, így ugye többel kell elosztani a vételárat, mint amennyi az előterjesztésben szerepelt.
Nem nagy talány, el is hangzott, hogy miről van szó: engedély nélküli hozzáépítésről, mivel nincs rajta a földhivatali iratokon. Persze örülünk, hogy a megvalósítandó kulturális intézmény felé még egy lépést tett a város, de Budaörs nem egy brazil favella, így joggal várható el hogy rend legyen e tekintetben is, vagyis a valóság egyezzen a nyilvántartásokkal.
A képviselők megszavazták a két főállású alpolgármestert is, mindketten továbbra is a BFE képviselői lesznek. Bíró Gyula sokadik alkalommal tölti majd be ezt a tisztséget, míg Dr. Molnár Gábor helyett most a generációváltást képviselő Monostori-Kalovits Márkot jelölte a polgármester.
Úton-útfélen hallani, hogy a Momentum elsővonalas politikusa, Farkas Benedek enyhén szólva is elégedetlen a ráosztott szerepekkel. Abból indulhatott ki, hogy a pártja olyan magas támogatottsággal rendelkezik városunkban, hogy kijár neki egy alpolgármesteri poszt.
Az tény, hogy a Momentum ideológiailag „méltó” utódja Wittinghoff Tamás volt pártjának, az SZDSZ-nek. Rettentő büszkék a külföldről finanszírozott hazaárulásaikra, ráadásul az elektromos rollerek mosdatása óta tudjuk, hogy nekik még a szellemi tálentumuk is hiányzik. De a polgármester nyilván tudja, hogy Farkas pártja csakhamar odakerül, ahová való, a szemétdombra.
Azt is tudja, hogy az álcivilség sokkal jobban prosperál helyben, így olyan politikust kell felépítenie, aki nem nevezhető pártkatonának. Monostori-Kalovits Márk valóban nem az, viszont közszereplői véleménynyilvánításaira elégedetten csettinthetnek a volt szadeszosok ugyanúgy, mint a mostani momentumosok.
Viszont a mai celebközpontú világban sajnos egyre kevesebb embertársamat érdekli, hogy aki felelősségteljes pozícióban van, az ért-e ahhoz, amit csinál. Reméljük, a tanulópénzt nem a város fogja fizetni, akárkinek a kezébe is akarják (tovább)adni a stafétabotot.
(Földváry)
