Földváry mondja – Pilácsok a „parkolóvárosban”

Azt sajnos eddig is tudtuk, hogy a budaörsi főutak világítása mindenre jó, csak arra nem, hogy lássunk. Konkrétan katasztrofális. Biztos energiatakarékos, és bármennyit felteszek rá, hogy van valami közbeszerzéssel kapcsolatos indok is, az mindig elhangzik ugyanúgy, mint a felelősség áthárítása másokra. Amikor hosszabbak a napsütéses órák, jobbak a látási viszonyok, még lehet látni vezetés közben hazafelé a munkából, de a ködös és sötét téli délutánokon már alig. Este pedig végképp nem. Egy találomra kiválasztott alföldi mezőváros jellegű település simán lepipálja az ország legfejlettebb városát ebben is. Ha hozna a város egy olyan döntést, hogy mostantól a cégeknek tilos világító hirdetésekkel, reklámtáblákkal felhívni magukra a figyelmet, az komoly baleseti kockázattal járna, ugyanis azok nem kevés fényt adnak a budaörsi éjszakában…

Az autók bővelkednek különböző lámpatípusokban, amelyek egy része automatikusan működik, és vannak, amelyekből a látási viszonyok függvényében kötelező vagy ajánlott felkapcsolni a megfelelőt. A tompított fényszóró célja a látás és a láttatás, de az önmagában nyilván nem elegendő. A rossz budaörsi látási viszonyok sokszor arra sarkallják a sofőrt, hogy felkapcsolja a lakott területen egyébként tiltott távolsági fényszórókat (reflektorokat), amelyről tudjuk, hogy elvakítja a szemben közlekedő autó vezetőjét, így rendkívül balesetveszélyes.

A világítással kapcsolatos kritikákra sokszor csak az a cinikus válasz a hivatal részéről, hogy körültekintőbbnek kell lenniük a gépjárművezetőknek, mindenképpen be kell tartani a KRESZ előírásait, a zebráknál pedig még hangsúlyozottabban. Ez így van, megfelelő közúti világítás esetén is komoly veszélyt jelentenek a sötét ruhában az utakon átszaladgáló emberek, a felelőtlenség csimborasszója pedig az, amikor ezt kisgyermekekkel teszik. De legalább a város a tőle telhetőt tegye meg, ez pedig a megfelelő világítás biztosítása, a zebráknál hatványozottan, valamint a sövények optimális elhelyezése is a város feladata.

Olyan területeken, ahol még van érdemben természet, nem a közeli Volga gyárat jelzi a táblán az ugró szarvas, hanem figyelmeztet arra, hogy számítsunk hirtelen és kivilágítatlanul elénk ugró állatra. Lassan ott tartunk, hogy lakott területeken ugyanilyen veszélyhelyzetet jelentenek a szabálytanul átkelő gyalogosok, és az elektromos rollerrel száguldozók, hiszen bármikor, bárhonnan hirtelen előkerülhetnek. Mert mindenkinek mindenhez joga van ugye. Csakhogy a szabályosan közlekedő autósnak is joga van ahhoz, hogy nyugodtak legyenek az éjszakái, mert minden embert megvisel, ha balesetet okoz, főként, ha ő vétlen volt.

Mivel beköszöntött a tél, a rollerek zömében nyugovóra térnek tavaszig, de azok, akik még használják, most vannak a legnagyobb veszélyben, a gyalogosok pedig mindig. A rolleresek ugye bármikor kihajthatnak két parkoló kocsi közül, kitérve a járdáról az úttestre, bár az előbbin nem is közlekedhetnének. Elvileg. Ha annyi tízezresem lenne, ahányat látok egy nap a járdán brillírozni, holnap vehetnék én is egyet, akciósan kettőt is.

Azt, hogy egy e-rolleres szabályosan közlekedik-e, megfelelő-e a védőfelszerelése, az határozza meg, hogy a teljesítménytől, maximális sebességtől függően milyen a besorolása. Ez alapján vagy a kerékpárokra, vagy a segédmotorokra vonatkozó KRESZ szabályok érvényesek az e-rollerre. De ha valaki szabályosan autóval közlekedve balesetet okoz egy rollerező fiatalnak, természetesen nem azzal fog legfőképpen foglalkozni, hogy a fiatal betartotta-e a KRESZT, hanem hogy megsérült.

Budaörsön sokan tehetik meg, hogy e-rollert vásárolnak maguknak, de leginkább a gyerekeiknek, akik sokszor már fiatal felnőttek ugyan, de nincs évtizedes közlekedési tapasztalatuk. Jó lenne, ha mindenki rászánná a megfelelő időt arra a következő tavaszig, hogy felkészítse a biztonságos közlekedésre őket, és ha már megvette a szülő a járgányt nem kis összegért, igenis várja el a gyerekétől, hogy viseljen láthatósági mellényt, vagy fényvisszaverő ruházatot!

Többször felmerül, hogy a gyalogosok miért bukkannak fel hirtelen, kilépve egy autó mögül, vagy két autó közül. A gyalogos nem tud repülni, mivel humanoid, nem pedig madár, még ha sajnos madárnak is nézik sokszor, ergo valahogy meg kell kerülni az autót. Mégis honnan kerülhetne elő egy budaörsi gyalogos, ha nem egy autó mögül, vagy mellől? Az egész város egy tömött óriási parkoló!

A várost ugyanazok vezetik 34 éve, Wittinghoff Tamás és csapata. A rendszerváltozáskor még simán az utcákban fociztunk, olyan ritkán jött autó. Miért nem mérték fel a mérhetetlen beépítés és a rengeteg cég által generált várható forgalmat a döntések meghozatalakor? Ha felmérték, és prognosztizálható volt, hogy mikor és mennyivel nő a gépjárművek száma, miért nem készült fel a város rá? Hatástanulmányok biztos készültek, nyilván szép summákért. Mondjuk hatás az lett: sokkhatás. Azzal próbálják magyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy a régebbi szűk utcákban már nem egy autó van családonként, hanem több, és ott a helyhiány nem teszi lehetővé, hogy telken belül parkoljanak, és azt sem, hogy az utcában legyenek pakolóhelyek. Ez igaz. De az elmúlt 34 évben nyitott utcákban sincs elég, ott meg végképp nem, ha régi az utca, ha új, ahol összeérnek már a több emeletes társasházak.

No de a közintézmények esetében is tetten érhető a több évtizedes semmittevés. Ha régebbi a közintézmény, tehát a hely adott volt, ott nem vásárolt meg a város olyan frekventált telkeket, ahol parkolókat lehetett volna kialakítani. Most már hiába a széttárt kéz, hogy nincs, amit meg lehetne venni, ugyanis volt, csak éppen a városvezetés nem vásárolta meg. Sőt, a Wittinghoff-éra alatt épült új közintézményeknek sem lett elég parkolóhelye, ide nekem azt az összeget, amit kifizettek valakinek azért, hogy felmérje, hogy mennyi parkolóhelyre lesz szükség. Jó lesz értékkövetés nélkül is, akkori áron. Azt pedig nem is értem, hogy adhattak engedélyt úgy üzleti tevékenységekre, hogy a kialakított parkolók még az ott dolgozóknak sem elegendőek, nemhogy a vendégkörnek.

Három példát szeretnék megosztani Önökkel, ami kicsit megvilágítja a leírtakat.

Az első a „barkácsboltsor” esete, ami példa arra, hogy lehetett-e frekventált helyeken telket venni parkoló céljára. Sorra nyíltak az üzletek, egyre növekvő forgalommal. Mit tettek? Kialakítottak közöttük egy parkolót egy megvásárolt telken, tehát lehetett utólag is cselekedni.

A második példa maga a gigantomán Városháza, ami rettentő drága volt, feleslegesen nagy, a parkolója viszont irgalmatlanul kicsi. A mostani városvezetés hozott meg minden döntést az intézmény építésével kapcsolatban, méghozzá úgy, hogy akkor kistérségi központ volt Budaörs, nyilván ezt is figyelembe vették. Ha az épület robosztusságát nézzük, még egy megyeszékhely hivatalának is elmenne, de a parkolók számát tekintve inkább egy községházát idéz.

A harmadik példa pedig a főúti bankfiókok hada. Nem egyszerre épültek, nem egyszerre nyitottak meg, de mégis van egy közös bennük: egyiknél sem lett kialakítva parkoló az ügyfeleknek. Miért nem? Az engedélyek kiadásakor senkinek sem jutott eszébe, hogy a szervizúton lévőek nem elegendőek? Már ahol van szervizút egyáltalán. Sajnos az a gyanúm, hogy az itt lakók érdekeit ismét felülírta néhány fiskális érv…

November vége van. Lassan kihelyezésre kerülnek az ünnepi díszkivilágítások a főbb útvonalakra Budaörsön is. A városvezetéstől nem azt várjuk el, hogy egész évben fényárban ússzon a település, de követeljük, hogy megfelelő fényviszonyok mellett tudjunk közlekedni gyalogosként, autósként, biciklisként, rolleresként.

Közeledik az adventi időszak, amely a karácsonyra való lelki felkészülés ideje ugyan, de a hétköznapokban dolgozunk, utazunk, iskolába járunk, vásárolunk. Ahogy közeledik a karácsony, egyre többet vásárolunk, így többet is közlekedünk, és nem feltétlenül a megszokott útvonalakon, viszont megnövekedett forgalom közepette.

Köd van és sötét, pilácsok vannak világítás helyett. Az időjárás adott, az emberi felelőtlenség sajnos össztársadalmi probléma, de az a hangulatvilágítás, ami egy meghitt vacsorához felel meg talán, ha amúgy tudom, hogy mi van a tányéromon, nem felel meg egy város közvilágításának.

A napokban ismét komoly balesetek történtek. A városvezetés felelőssége egyértelmű, de a legfontosabb az, hogy mindenkit hazavárnak. Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

  • – földváry –