Igazán impozáns díszletek között, a Parlament felsőházi termében tartotta meg megalakulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusát a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. A rendezvény kapcsán a KÉSZ Budaörsi Csoportjának elnökét, F. Megyesy Pétert kérdeztük, beszélgetésünk során azonban nemcsak a konferenciáról, hanem magáról a szövetségről is igyekeztünk egy kicsit többet megtudni.
1989, a rendszerváltás hajnala – milyen körülmények között és milyen eredeti célkitűzésekkel jött létre a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége?
A szövetséget Csanád Béla pap, költő és professzor alapította, az akkori Hittudományi Akadémia gyakorlati teológia tanszékvezető tanára volt. Alapszabályunkban megfogalmazottak szerint azalapcél, hogy a szervezet keresztény kinyilatkoztatás egészét őrizze, és annak megfelelőmegoldásokat dolgozzon ki a társadalom által fölvetett mai problémákra, alternatívákat kínálva ezzel a társadalom számára. Csanád Béla ezt úgy fogalmazta meg, „mert nemcsak magadnak születtél”. Ez a feladat az egyházközségek, gyülekezetek mellé rendeli a KÉSZ-t, és kettős irányt határoz meg a munkája számára. Egyrészt egy belső misszió: a keresztény értelmiségnek adja vissza az önbecsülését, kellő tartását és ehhez a hitbeli értelmiségi szintű tájékozottságát. Másrészt egy külső misszió: a társadalom felé képviseli a keresztény megoldási lehetőségeket az élet minden területén.
Egy kicsit az alapfogalmakat is tisztázzuk! Mitől keresztény és mitől értelmiségi?
A keresztény szó alatt nemcsak a római és görög katolikus, hanem a keresztyén, azaz a protestáns vallásúak is benne foglaltatnak. Fontos kiemelnem az értelmiségi szó meghatározását is, itt nem a társadalmi osztályozás szerinti, azaz a munkás, paraszt, értelmiségi besorolást kell érteni, hanem a felelősségteljes, keresztény értékű gondolkodást, cselekvést, tenni akarást, iskolai végzettség nélkül. Itt hadd idézzem Szent Bernát sorait, amely a KÉSZ hitvallásának is mondható. „Ki miért akar tudásra szert tenni? Csak, hogy tudjanak, ez kevélység. Csak, hogy tőlük tudjanak – ez hiúság. Csak, hogy tudásukat eladják – ez nyerészkedés. Hogy épüljenek – ez okosság. Hogy építsenek – ez szeretet.
Mekkora taglétszámmal működik a szövetség?
Magyarország legnagyobb civil keresztény szervezetéről beszélhetünk, amely több mint 70 csoportot foglal magába. Fontos törekvésünk az is, hogy munkáljuk a nemzet egységét, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a szomszédos országokban élő magyarokkal. Célunk a teljes magyar egység kialakítása. Az eltelt 35 év alatt a KÉSZ a megkerülhetetlen szellemi központjává, erőforrásává vált a nemzetnek. Hangsúlyozva van ugyanakkor a cselekvés fontossága is, hogy mindenki a maga talentuma szerint igyekezzen jobbítani a helyzeten. A KÉSZ például rengeteg gyűjtést, kreatív programot indít, amelyet a szervezeten belüli kapcsolatok segítségével tud megvalósítani. Gondolok itt például korábban a covid-árvák számára indított gyűjtésekre, vagy most Kárpátaljára, ahol a SegítőKÉSZ akció folyamatosan támogatja a háború borzalmai között élő családokat.
Térjünk rá akkor a kongresszusra. Melyek voltak a főbb témák a rendezvényen?
Immáron ez a szövetség 14. ilyen kongresszusa volt, amely ezúttal azt a címet kapta, hogy „Megtartó közösségeink: család, nemzet, kereszténység”. A jubileumi időpontnak megfelelően kifejezetten rangos felszólalókat hallgathattunk meg. A rendezvényt Jakab István, a Parlament alelnöke nyitotta meg, de beszédet mondott többek között a KDNP elnöke, Semjén Zsolt, Palánki Ferenc megyéspüspök, Szabó István, a Károli egyetem rektorhelyettese, vagy Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke. A konferencia díszvendége pedig Michael W. Banach érsek, Magyarország vatikáni apostoli nunciusa volt.
Sajnos, ki kell jelentenünk, hogy nem élünk könnyű időket. Világszinten sem, de hazai szinten sem. Mennyiben befolyásolták ezek a rendezvény hangulatát?
Természetesen több felszólaló is foglalkozott a ma jelenségeivel és az esetleg arra adható válaszokkal. Michael W. Banach érsek például a fiatalok helyzetét emelte ki, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nekik most több és más, sőt egyesek szerint szomorúbbak a kilátásaik, mint a mieink voltak, hiszen mi egy könnyebben érthető, kevésbé bonyolult világban nőttünk fel. Mivel a körülöttük lévő világ megfosztotta őket a hitüktől, elveszettnek tűnnek. Ő is hangsúlyozta, a házasság és a család szerepét, amelyeket támogatni és erősíteni kell, nem pedig aláásni. A család az emberi jellem és az emberi értékek megteremtésének alappillére. A jelen problémáit érintette felszólalásában Semjén Zsolt is, aki úgy fogalmazott, ami „visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen, az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn”, amit nem hallgathatunk el”. Nincs olyan vétek, amit, ha megbánunk és bocsánatot kérünk Istentől és jóvá teszünk, ne találna meghallgatásra. A kegyelem maga az idő, amit kapunk, éljünk vele!
Az alaposabban érdeklődők számára bővebb információ a www.keesz.hu oldalt ajánljuk szeretettel. – fela –
