A nyári hőség alaposan rányomta a bélyegét a szezon első közmeghallgatására a budaörsi városházán. A megszokottnál kevesebb érdeklődő, a vártnál kisebb viták és viharok jellemezték a mintegy háromórásra nyúlt rendezvényt.
A közmeghallgatás a szokásosnak megfelelően a polgármester beszámolójával kezdődött. Wittinghoff Tamás „2024-es pillanatkép a településről” című, grafikákkal, animációkkal illusztrált előadásában szó volt többek között a város költségvetéséről, a legutóbb átadott és tervezett fejlesztésekről. Elhangzott, hogy a város mintegy 1,7 milliárd forintot nyert fejlesztésekre pályázatokon energetikai fejlesztéseke és az utak felújítására. A következő komoly beruházás pedig a Farkasréti úti utcai Pagony óvoda teljes felújítása lesz.
Wittinghoff Tamás előadásában szó esett a városban nagy viharokat kavaró szúnyog-ügyre is. Mint ismert, a különböző fórumokon rengetegen panaszkodtak arra, hogy gyakorlatilag esténként élhetetlen a város a rengeteg szúnyog miatt. A polgármester elmondta, hogy a város rengeteg ingyenes szúnyogirtó tablettát biztosított a lakosságnak, de azokból gyakorlatilag alig fogyott valamennyi, pedig állítása szerint „minden fórumon meghirdették ennek lehetőségét.”
A város vezetője emellett szólt az egészségügy jelenlegi helyzetéről, hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok alapján bevált az úgynevezett hárompillérű városi ellátás. Hozzátette, hozzájuk is eljutottak a panaszok a jelentősen megnövekedett várólistákról, ez ügyben ő már tárgyalásokat kezdett az illetékesekkel. Wittinghoff Tamás emellett hangsúlyozta, a város koncepciója, hogy továbbra is jelentős energiákat fordítanak a település zöldítésére.
Beszámolója után következett maga a közmeghallgatás – az érdeklődők ezúttal is öt témacsoportban kaptak megszólalási lehetőséget. Településüzemeltetés és közbiztonság; környezetvédelem, köztisztaság, hulladékgazdálkodás; településfejlesztés, beruházások, településrendezés, a Frankhegy ügyei valamint az egyéb témák.
Szó esett többek között a budaörsi utcák, közterületek átnevezéséről. Elhangzott, hogy Budaörsön mintegy 6100 utcanév és házszám anomália van Budaörsön. Ennek rendezése komoly feladat lesz, de a közeljövőben mindent megtesznek a helyzet rendezésére. A közbiztonság témakörben többek között szó esett a Cserebogár utcai játszótéren esténként tapasztalható áldatlan állapotokról. Eszerint esténként a gyerekek helyét, alkoholt és drogot fogyasztó felnőttek veszik át, miközben a játszótér hivatalos üzemeltetője gyakorlatilag elérhetetlen.
Szó volt a városban tapasztalható életveszélyes gyorshajtásokról is. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a város 10 úgynevezett traffiboxot rendelt, amelyek rendőri jelenlét nélkül mérné az elhaladó autók sebességét. Kettőt már megkaptak, a továbbiak pedig az ígéretek szerint szeptember végén érkeznek meg. Az első kettőt a két leginkább érintett helyre, a Farkasréti útra és a Baross utcába szánják.
A közmeghallgatáson ismét felmerült a szúnyog-ügy. Tamás Ervin, a BTG ügyvezető igazgatója elmondta, egy uniós előírás miatt 2000 óta tilos a légi, kémiai szúnyogirtás, mert ezt már csak speciális engedéllyel lehet végezni, főként csak folyók árterületén. A BTG Deltaseptet juttat ki kéthetente szúnyoggyérítés néven. Mint mondta, ráadásul a most elszaporodott ázsiai tigrisszúnyog ritkítása a szakemberek szerint úgynevezett helyi írtással a leghatékonyabb. Erre pedig a szúnyoglárva irtó tabletta lehet a megoldás, amit a BTG ingyen ad. Az igazgató hozzátette, húszezer tablettából mindössze hatezer fogyott el, tehát még beszerezhető.
Utolsó témacsoportként következett a Frankhegy ügye. Itt már a hangvétel közeledett a megszokott élességéhez, sőt egy-egy komolyabb szóváltás is kialakult a már évek óta gyakorlatilag harcban álló felek között. A város vezetése részéről elhangzott, remélik, hogy a Frankhegyi víziközmű-társaság új vezetőségével az eddigieknél lényegesen konstruktívabb légkörben tudnak majd tárgyalni. E reményüket a frankhegyiek is kifejezték, hozzátéve, hogy még most is rengeteg ellentmondásos, már-már üldözésnek minősíthető megnyilvánulást tapasztalnak a város vezetés részéről. Elhangzott például, hogy gyakorlatilag rendszerszinten akadályozzák a térségi fejlesztéseket, például az egyik utcában, a lakosság önerőből tervezett elektromos hálózat fejlesztésére sem adtak engedélyt, pedig az nem került volna a városnak semmi pénzébe sem. Egy felszólaló szerint pedig Budaörs két ügyvédet is alkalmaz arra, hogy azonnal jogi úton megtámadják, ha a frankhegyiek bármilyen fejlesztésbe szeretnének kezdeni.
Szó esett arról is, hogy meglehetősen furcsa ellentmondásnak tűnik, hogy az önkormányzat által megalkotott Helyi Építési Szabályzat a már most is zsúfolt főúton 200 négyzetméterenként enged egy rendeltetési egységet, a Frankhegyre viszont csak ezer négyzetméterenként építhető egy. Emellett kritikaként elhangzott az is, hogy a társaság már többször kezdeményezett párbeszédet a Frankhegyi Részönkormányzat elnökével, a BFE képviselőjével, Hauser Péterrel, ő azonban nem vette őket komolyan.
Válaszában Lőrincz Mihály, a műszaki ügyosztály vezetője úgy fogalmazott, szerinte a budaörsi Helyi Építési Szabályzat már most szigorúbb, mint az országos átlag. Hozzátette, a frankhegyiek által igényelt fejlesztéseknek pedig alapfeltétele lenne az, ha a helyieknek lenne egy egységes „jövőképe” a térséggel kapcsolatban, hogy mit szeretnének elérni és ezért mit hajlandók tenni. Reményét fejezte ki, hogy az új vezetőséggel erre mód nyílik majd.
- fela –
