Hír


Lelki egészségünk megőrzése nehéz időkben

Az elmúlt 2 év megviselte az embereket. A világjárvány alapjaiban rengette meg biztonságérzetünket, átírta megszokott életvitelünket, globálisan rontott az emberiség mentális egészségén. Új szokások kialakítására, megszokására kényszerítette a társadalmat, miközben a napi rutin teljesen felborult, társadalmi-családi-baráti elszigeteltséget szenvedtünk el. Az elmúlt napokban az ukrán-orosz háborús helyzet eseményei rázzák meg a médiát fogyasztókat, nagyon hasonló reakciókat kiváltva, mint amit a koronavírus járvány hírei okoztak.

 

Mit tehetünk, ha szeretnénk lelkileg jól lenni? Néhány gondolat, tanács univerzális és korszaktól független, míg vannak olyanok is, melyek kimondottan az elmúlt pár hét, év fényében lesznek fontosak számunkra. Vegyük sorra ezeket!

 

Lelki egészségünket általánosan meghatározza gondolataink, érzéseink, viselkedésünk kölcsönhatása. Érzelemszabályozás, tudatosság szempontjából nem állunk túl jól, ezen a területen bőven van még mit fejlődnünk. Érdemes megfigyelnünk, mely gondolataink hatására lesznek pozitív vagy negatív érzéseink, illetve, hogy ezek a gondolatok és érzések milyen viselkedésekhez vezetnek: segítenek megélni, feldolgozni, csillapítani az adott érzelmet, vagy rontanak a helyzeten, egészségünkön. A negatív érzéseket (düh, szorongás, félelem, ijedtség stb.) nem szabad pánikszerűen kerülni, érdemes tenni azért, hogy az egyén számára előnyös megoldások szülessenek ezen érzések megélésére, csökkentésére vagy másokkal való megosztására. Így például nem mindegy, hogy stressz, szorongás, feszültség hatására káros szokásokhoz fordulunk (pl. fokozott dohányzás, megnövekedett alkoholfogyasztás), vagy testünk-lelkünk számára építőbb módon például mozgással, sportolással vezetjük le rossz érzéseinket, és fokozzuk szubjektív jóllétünket.

 

Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány egyénre szabható, a jelenlegi helyzetben hasznosítható, praktikus tanácsot, amelyek segítenek átgondolni, mit tehetünk lelki stabilitásunkért:

·       fontos tudatosítanunk, hogy teljesen természetes félni, szorongani, mert sok faktor, részlet nincs a kontrollunk alatt

·       a hozzánk közel álló barátokkal, családtagokkal beszélgessünk félelmeinkről, gondolatainkról (társas támasz)

·       próbáljuk meg a hírek fogyasztását maximum napi 30 percre korlátozni, ami segít a szorongás idejét is limitálni, ezáltal tudatosan akkor foglalkozunk vele, amikor szeretnénk, és nem állandóan

·       ha lehet, kisgyerekek előtt ne nézzünk híradót, ne az ő jelenlétükben beszéljék meg a felnőtt családtagok az ezzel kapcsolatos félelmeiket

·       kamasz gyerekekkel beszélgessünk az őket foglalkoztató kérdésekről, ügyelve arra, hogy ne árasszuk el túl sok részlet ismertetésével

·       a hétvégékbe csempésszünk töltődést jelentő pillanatokat, programokat (pl.: kirándulás, a természeti környezet nagyon jó hatással van a hangulatra, csökkenti a szorongást)

·       napi fél óra séta segíthet átszellőztetni a fejünket, oxigénnel, energiával tölti fel testünket, ne fetrengjünk egész nap otthon, a mozgáshiány fokozza a negatív érzelmeket, a félelmeken való rágódást

·       tudatosan irányítva figyelmünket, vegyük észre az apróságokat, az élet szépségeit, szerencsére jön a tavasz, ami sok lehetőséget kínál erre

 

Ne féljünk pszichológusi segítséget kérni, jelen helyzetben egy pár alkalmas tanácsadási folyamat jelentősen segíthet stabilizálni a lelkiállapotunkat, és konkrét személyre szabott tanácsokkal, technikákkal felvértezve térhetünk vissza mindennapjaink kihívásaihoz.

 

Kiss-Nemes Veronika, sport szakpszichológus, család- és párterapeuta

www.pszichologus.me

Facebook: Pszichosarok

Instagram @sport_pszichosarok